Az egyik legnagyobb gond a közszolgálati televízió költségvetésében egy ingatlanügy. Az MTV ugyanis már két éve nem tud új székházba költözni. Erre egész addig nincs lehetőség, amíg a kincstár nem rendezi a Millenniumi Média névre hallgató kft. (MM) helyzetét. Ez az állami tulajdonú cég a birtokosa ugyanis az új székház helyéül kijelölt óbudai teleknek. A televízió már elkészítette az összes szükséges tervet, már kialakították azt a titokszobát is, ahol a nemzetközi tender dokumentációt őrizni és értékelni kell majd az EU előírásai szerint.
De sajnos a MM két éve csődben van, így nem írhat ki közbeszerzést az új székház felépítésére. Mivel az MTV nem tud bérleti díjat fizetni neki, így – más bevétele nem lévén – továbbra is csődben marad. Megoldást jelenthetne az ÁPV Rt. birtokában lévő Szabadság téri székház eladása, ennek bevétele ugyanis bőven pótolná azt a körülbelül másfél milliárd forintot, ami hiányzik az MM mérlegéből. Arra viszont kicsi az esély, hogy Budapest egyik legértékesebb ingatlanát úgy értékesítsék, hogy az új tulajdonos nem tudja, mikor veheti birtokba az épületet – az MTV ugyanis mindaddig maradni kényszerül, amíg nincs új épülete.
Addig pedig a működési költségek is magasak maradnak. A tulajdonosi jogokat gyakorló kuratórium ugyanis nem akar új beruházásokra pénzt adni, mondván, hogy felesleges új eszközöket venni azelőtt nem sokkal, hogy egy teljesen új gyártóbázist kap a cég. Így aztán olyan – sokszor harminc évnél régebben készült – berendezéseken folyik a munka, amelyeknek a karbantartásuk többe kerül, mint egy új gép vásárlása. Egyes berendezéseknek már az alkatrész-utánpótlását is megszüntették. Így például a montírozógépek éves karbantartása 59 millió forintba kerül, ezért a pénzért viszont öt vadonatújat lehetne venni. Azoknak nemcsak a karbantartása volna olcsóbb, de sokkal jobb minőséget is tudnának produkálni.
Az MTV elnöke rendszerint jószágigazgatóként aposztrofálja magát, akinek a cég belső életét kell megszerveznie. Munkatársunk kérdésére, miszerint egy olyan költségvetés közepette, ahol az állami szervezetek késhegyig menő harcot vívnak a forrásokért, inkább egy politikai kijáróemberre volna szükség, azt mondta: a kuratóriumban ülnek azok a politikai delegáltak, akiknek a költségvetés biztosítása és a politikai kapcsolatok ápolása a feladata. Ebbéli taktikájában Rudi Zoltán eddig – úgy tűnik – jó lóra tett: már húsz hónapja vezeti a közszolgálati tévét, amivel rendszerváltás utáni rekorder ebben a pozícióban.
Mégis, mostanában elég sokan a vesztét akarják látni: nemrég Friderikusz Sándor szólította fel a „politikát”, hogy váltsa le az állítólag alkalmatlan vezetőt, és a társadalmi kurátorok is puccsszerű menesztését tervezgetik. A társaság szerződéseit is sokan kritizálják, bár ezekből eddig sikerült – ha nem is sértetlenül, de ártatlanul – kimásznia. A nemrég nagy visszhangot kapott ügyvédi és vezetékes telefon-tanácsadói számlák körül az ügyészség mindent rendben talált. Rudi szerint sokaknak az bántja a szemét, hogy most kevesebbet lehet elherdálni a köztévé költségvetéséből, mint régebben. Állítása szerint jelenleg nincs olyan szerződés a Magyar Televízióban, ami mögött ne állna érdemi munka.
A szerződések összegéről azonban az elnök nem tudott nyilatkozni. Szerkesztőségünk tudomása szerint azonban sokan kaptak sztárgázsit: Friderikusz Sándor meg nem erősített információink szerint heti 500 ezer forintot kapott, Pálffy István fizetése – szintén meg nem erősített információink szerint – havi kétmillió forint. A nemrég szintén megszüntetett NévShowr – a közszolgálati tévé sokáig legnépszerűbb, nemrég azonban megszüntetett műsora pedig adásonként 8,5 millió plusz áfába került. A közterhekkel a köztévé egyébként is hadilábon áll: tavaly ezek kifizetésére négymilliárdos hitelt vett fel az OTP Banktól. Emögött ugyan állami garancia áll, de jövőre vissza kell fizetni ezt az összeget. Információink szerint ugyanakkor a tévé jövő évi költségvetése az ideivel megegyező mértékű, 19 milliárd forint lesz. Ebből kell visszafizetni a hitelt is. Ebben az évben ráadásul a költségvetésbe betervezték az MTV-archívum felhasználói jogainak részértékesítését is. A 151 ezer órányi anyag szellemi értéke – egy egyszerűsített közbeszerzés útján kiválasztott auditor cég értékelése szerint – 36 milliárd forint. Az állami költségvetésben 5,3 milliárd forintot különítettek el a részértékesítésre. Az archív anyagok társhasználója a közvetve kincstári tulajdonú Nemzeti Audiovizuális Alap (NAVA – az ő szerverükre kerül), az erre szánt összeg pedig a NAVA-t felügyelő Neumann Alapítvány büdzséjében jelenik meg. A részértékesítés ebben az esetben azt jelenti, hogy a tévé ugyan eladja a flehasználói jogok egy részét, de az MTV mindenkor ingyen hozzáférhet az anyagokhoz.
Mivel a kancellária intézményeit is kellemetlenül érinti az állami nadrágszíj szorosabbra húzása, így az állam sem siet kifizetni az 5,3 milliárdot.
