Az előzetes számítások szerint a kis- és középvállalkozások fejlesztési programjaira a gazdasági versenyképességi program keretében 2007 és 2013 között felhasználható források (uniós és hazai társfinanszírozás együtt) mintegy évi 50-60 milliárd forintot tesznek ki – derül ki a gazdasági tárca kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének a Világgazdaság birtokába jutott koncepciójából. A szakmai szervezetek össztüze miatt nyár óta átdolgozás alatt álló, most elkészült változat is a piacfejlesztő modell mellett áll ki a másik, közvetlen vállalkozásfejlesztési eszköz, a piachelyettesítő modell helyett.
Az új stratégiában a szaktárca 2007–2013 között jelentősen átalakítaná a programelemek közötti forrásmegosztást. Ennek értelmében a vissza nem térítendő támogatások aránya jelentősen csökkenne: az utóbbi öt évre jellemző 71 százalékos súly helyett a következő hét év átlagában 35,1 százalékos lenne az ilyen típusú források aránya.
Ráadásul a hét év folyamán is folyamatosan csökkenő tendencia lenne jellemző, 2013-ban már az összes forrás alig több mint hatoda jutna el ilyen formában a kkv-khoz. Ezzel párhuzamosan a hitelprogramok részesedése megtöbbszöröződne, a tőkeprogramoké is enyhén emelkedne, és előtérbe kerülnének az eddig marginális szerepet kapó nem pénzügyi szolgáltatások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javaslata szerint a programelemek közötti átcsoportosítás fokozatosan valósulna meg, hogy az alkalmazkodáshoz kellő idő legyen.
A gazdasági tárca által javasolt piacfejlesztő modell a fejlesztési források piackonform allokációjára és a finanszírozáshoz szorosan kötődő tanácsadási tevékenységre épül, a nemzetközi gyakorlatban bevált hitelezési és tőkebefektetési pénzügyi instrumentumok alkalmazásával. A rendszer minden szereplője közvetlenül motivált lesz a legnagyobb jövedelemtermelési többlet elérésében, ez a források sokkal hatékonyabb felhasználását és lényegesen nagyobb vállalkozói kör elérését teszi majd lehetővé – állítja a dokumentum. A piacfejlesztő modell reformok megvalósítását feltételezi, de alkalmazásával a programok folytatására akkor is jó esély lenne, amikor a bevonható fejlesztési források csökkennek.
A szaktárca szerint a javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva hatékonyabban szolgálná a foglalkoztatás bővítését a kkv-körben, nagyobb mértékben járulna hozzá a területi különbségek kiegyenlítéséhez, és döntően az öngondoskodás koncepciójára épülne.
A koncepció készítőinek számításai szerint a felhasznált források arányának javasolt változása a pénzügyi szolgáltatásokhoz jutó vállalkozások számára évente a jelenlegi 4400-ról 30 500-ra nőne. A visszaforgatott fejlesztési források a mostani 82 milliárd forintról 2013-ban 300 milliárdra emelkednének. Az egységnyi forrással finanszírozott vállalkozások száma pedig 77-ről 678-ra.
A GKM-koncepció az általa javasolt fejlesztéspolitikai alternatíva mellett kitér a piachelyettesítőre is. Ez a változat lényegében a jelenlegi gyakorlat folytatása az uniós források felhasználásával. Pénzügyi szempontból a közvetlen, vissza nem térítendő támogatásokra és az olcsó hitel- és tőkeforrások biztosítására épül. Szemben a piacfejlesztő változattal, amely a fejlesztési politika lényegi reformját feltételezi.
A négy érdekképviselet (Iposz, Kisosz, Áfeosz, Okisz) alkotta Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) egyetért azzal, hogy az intézményrendszer átalakulásra szorul – mondta a GKM-koncepcióval kapcsolatban a Világgazdaságnak a KÉSZ szóvivőjeként Vadász György, az Okisz általános elnökhelyettese. Nem támogatják azonban, hogy az állam szerepe csökkenjen a kkv-szektor fejlesztésében, forrásbiztosításában és az EU-forrásoknak a szférához való telepítésében. Nagyobb szerepet szánnak az érdekképviseleteknek és a kamaráknak. Nem lenne jó, ha a közvetítő rendszert (például az alapítványokat) piacosítanák – fogalmazott.
A KÉSZ a jövő hétre a nagyon rossz környezetben lévő kkv-k helyzetét, jövedelemtermelő képességét javító feladatokra koncentráló csomagot készít és ad át a gazdasági tárcának.
Az Ugor Ábrahám nyomában – áttörést hozhatnak a genetikai kutatások a magyar őstörténetben
Az utóbbi években a genetika forradalmasította a magyar őstörténet kutatását. Egyre többet tudunk az Árpádok, az Aba nemzetség vagy éppen a honfoglaló magyarok genetikai örökségéről, és jövőre újabb fontos eredmények várhatók.
