A vállalati ügyfélkör nagyságát többnyire behatárolja, hogy mekkora a cég filozófiájához, szolgáltatásaihoz, termékeihez kapcsolható célcsoport.
Mindemellett a piac folyamatos pontos vizsgálata és elemzése számos érdekes következtetés levonására ad lehetőséget. Aki elsőként ismer fel egy új piaci szegmenst, az jelentős versenyelőnyhöz (és új vásárlókhoz) juthat.
RFID technológia
Az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) előnye, hogy emberi beavatkozás nélkül, automatizáltan és a távolból is leolvasható a chipen tárolt információ. Segítségével a pontos nyomon követhetőséggel hatékonyságnövekedés, minőségbiztosítás érhető el. A technológia alkalmazásától számos multinacionális cég jelentős bevétel-növekedést, költségcsökkentést, pontosabb piaci ismereteket, célzottabb megjelenést vár, és a teljes beszállítói lánc (SCM – supply chain management) optimalizálást. A Wal-Mart, a világ legnagyobb élelmiszerkereskedelmi áruházlánca 2006. január elsejétől megköveteli az RFID technológia alkalmazását legnagyobb beszállítóitól. Az Egyesült Államokban 2003-ban 91 millió dollárt költöttek RFID technológiai bevezetésre, az IDC előrejelzése szerint ez a szám 2008-ra közel másfél milliárdra növekedhet. Az RFID számos iparág működésére kihatással lehet. A légitársaságok a poggyászok pontos nyomon követésére alkalmazhatják, a különböző ipari területeken tevékenykedő gyártó cégek a gyártósoroktól egészen a fogyasztókig követhetik termékeik útját. A fogyasztók számára pedig számtalan előny teheti kényelmesebbé a vásárlást: például ellenőrzött forrásból származó, a termeléstől teljesen nyomon követhető termékek, automatizált fizetési megoldások, biztonsági szolgáltatások. Az internet segítségével akár a megrendelt termékek pontos időbeli és földrajzi nyomon követhetősége is elképzelhető.
Sokan úgy gondolják, hogy a hazai éles piaci versenyben a nagyobb szeleteken a meghatározó nemzeti vállalatok és multinacionális cégek már megosztoztak, és a kisebb réseket is régen kitöltöttek már a kisebb vállalatok. A gyakorlati tapasztalatok mégis inkább azt mutatják, hogy egy fejlődő gazdaságban folyamatosan új fogyasztói szegmensek nyílnak meg (és sajnos ennek nyomán régiek halnak el), amelyek jelentős vásárlói potenciált hordozhatnak magukban.
Jó példa lehet erre a csúcstechnológiai ágazat fejlődése, ahol egy-egy új technológia megjelenése új vásárlói szokások kialakulását és a régi piac teljes átrendeződését hozhatja el. Gyakorlati példánál maradva: a közelmúltban debütált RFID (rádiófrekvenciás azonosító technológia) chipek széleskörű térhódítása számos piackutató cég szerint jelentős átalakulásokat idézhet elő egyes ágazatokban. Meglepő, de egyetlen új technológia megjelenése átalakíthatja a biztonságtechnikai ipar egy részét, jelentős kihatással lehet a logisztikai szektor fejlődésére, az élelmiszerkereskedelemben pedig forradalmian új vásárlói szokások kialakulását vonhatja maga után az előrejelzések szerint.
A technológiai alkalmazások piacaira épülő vállalkozások ereje azonban egyben a gyengeségük is. Egy-egy új alkalmazás vagy megoldás váratlan megjelenése bedöntheti a vállalkozás eredményességét, szélsőséges esetben hosszú távú terveit is.
Vegyünk más példát. Magyarország európai uniós csatlakozása egy sor teljesen új piaci lehetőség, és fenyegetés megjelenését hozza magával. Az integráció törvényszerűen azzal is jár(hat), hogy számtalan honfitársunk külföldön próbál szerencsét, egyszersmind várható, hogy idővel mind több külföldi munkavállaló jelenik meg a hazai piacokon is. Ez a fogyasztói szokások részleges átalakulását vagy legalábbis polarizálódását okozhatja, ma még szinte teljesen ismeretlen piaci rések nyílhatnak meg. Az átalakulás nyertesei azok a vállalatok lehetnek, amelyek a piac pontos ismeretében rugalmasan képesek alkalmazkodni és specializálódni a fogyasztói igények kielégítésére.
Több nemzetközi kulturális tanulmány is leírta már, hogy számos ország fiai külföldön kolóniákba tömörülnek. A piaci specializálódás különleges hazai példája lehet a budapesti Kálvin tér közelében műkedő Papaya Cafe üzleti modellje. Ez kifejezetten a hazánkban huzamosabb ideig tartózkodó dél-koreai kolónia (például a Samsung szakembergárdája) egyedi fogyasztói igényeinek kielégítésére épül. Egyes vélemények szerint a hazai dél-koreai kolónia hozzávetőleg 4-5 ezres lehet, jellemzően magasan kvalifikált, multinacionális cégeknek dolgozó, jelentős vásárlói erőt mutató fogyasztói réteget képvisel.
Míg Dél-Korea nagyobb városaiban szinte minden utcasarkon található karaoke bár, ahol a társaságok a nyilvánosságtól elvonultan, saját kis baráti közösségükben szórakozhatnak együtt, addig nálunk ennek semmiféle hagyománya nem alakult ki. A Papaya Cafe külföldi tulajdonosai ezt felismerve alakíthatták ki üzleti működési modelljüket, speciálisan erre a fogyasztói igényre alapozva az üzlet hosszú távú működését.
De nemcsak az egyes külföldi kolóniák által támasztott új igények megjelenésére lehet számítani. A további specializálódásban rejlő üzleti lehetőségekre egy másik, szintén jellemző példa lehet a hazai ingatlanpiacon végbemenő változás is. A hazai kultúrában alapvető tradicionális irányvonal a saját lakás vásárlása a Nyugat-Európában és Amerikában népszerűbb, hosszú távú (akár élethosszig tartó) bérlettel szemben. Az elmúlt évek ingatlanpiaci boomja, az új lakások tömeges megjelenése mindemellett a bérlakások kiadása terén is jelentős változásokat hozott. Ezeknek a komplex piaci folyamatoknak köszönhető például az Otthon Centrumhoz hasonló, gyorsan növekvő ingatlanpiaci szereplők megjelenése és gyors piaci térhódítása is.
A huszonegyedik században csak azok a vállalatok lehetnek hosszú távon is sikeresek, amelyek folyamatosan követik a piaci eseményeket, időben és helyesen ismerik fel a trendeket, és képesek a vállalatok működését rugalmasan összhangba hozni a piaci igények változásaival. Új üzleti lehetőségek, fenyegetések mindig voltak, vannak, és lesznek, a különbség a vállalkozások egyedi válaszainak megfogalmazásában és kialakításában rejlik.
