Az új tulajdonos Széles Gábor vállalkozó. Egyetértés született abban, hogy Szombathy Pál marad a főszerkesztő, a szerkesztőség pedig a Fehér útról a Thököly útra költözik. Az új tulajdonos hangsúlyozta, hogy nem kell senkinek sem leépítéstől vagy átalakítástól tartania. „Széles Gábor, és munkatársa, Vissi Mária együttesen összesen 76 százalékos részesedést szereztek a kiadói részvénytársaságban. Az új tulajdonosok megerősítették a Magyar Hírlap szerkesztőségét abban, hogy folytatni kell a mindkét oldal felé kritikus, középen álló napilap irányát. A dizájn is tetszik nekik, további részletekről a későbbiekben tárgyalunk” – mondta Szombathy Pál a Figyelőnetnek. A Magyar Hírlap régi-új vezetője hozzátette, a cél a – jelenleg 17-18 ezer körül mozgó – példányszám emelése és a reklámbevételek növelése. „Természetesen egyelőre az új tulajdonosi háttér is a szigorú és taktikus gazdálkodás folytatását követeli” – mondta a Magyar Hírlap főszerkesztője.
Széles Gábornak, a Műszertechnika elnök-vezérigazgatójának péntektől egyébként hivatalosan 24 százalékos részesedése van, a többi részvény Vissi Mária, a Műszertechnika vezérigazgató-helyettesének tulajdonába kerül.
A Magyar Hírlapot még 2004 novemberében zárta be a Ringier Kiadó, a napilap veszteségére hivatkozva. Az ügy hátterében azonban akkor többen felvetették, hogy a Magyar Hírlap feláldozásával szerettek volna még nagyobb részesedést szeretni a Népszabadságban. A lap megszüntetése olyan hirtelen történt, hogy – a korábban a dolgozóknak beígért – utolsó lapszámot sem finanszírozta már a kiadó. Így a Népszava illetve a Magyar Nemzet felajánlásának köszönhetően, a két konkurens napilap hasábjain búcsúzhattak el a Magyar Hírlap újságírói az olvasóktól. A napilap bezárásakor az újság munkatársai egyedülálló összefogással, Szombathy Pál vezetésével A Pont – Európai Hírlap néven új lapot adtak ki. Egy befektető később megvásárolta a Ringier Kiadótól a Magyar Hírlap nevét, így a régi gárda – illetve ennek egy része – az eredeti névvel folytathatta a munkát.
Szakjogász: Nem igaz, hogy a javítóintézet a börtön egy formája
A kormány a nemzetközi gyermekjogi normákat és a hazai joghagyományt is megsérti azzal, hogy a javítóintézeteket összemossa a börtönökkel, holott a javítókban nem bűnözők, hanem traumatizált gyerekek élnek – mondta lapunknak Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja.
