A ekho a törvénytervezet jelenlegi változata szerint egyaránt választható majd a munkaviszonyból, az egyéni vagy társas vállalkozásból, a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek adózásához. Feltétel, hogy a magánszemély adózó, s kifizetője a jövedelem egy része után az általános szabályok szerint fizesse meg az adó- és járulékterheket. Amennyiben ez a rész eléri az adott évben érvényes minimálbér összegét, akkor a további jövedelemnél 25 millió forintig az ekho szerinti adó- és járulékfizetés választható.
Ha ez a rész kevesebb a minimálbérnél, akkor a 25 millió forintnál is arányosan kisebb jövedelemre választható az ekho. Amennyiben például az általános adó- és járulékterhet viselő rész a minimálbér 10 százaléka, akkor a további 2,5 millió forintos jövedelemig választható az ekho.
Az általános adó- és járulékterhet vállaló jövedelemrész teljes egésze számításba vehető majd a nyugdíj kiszámításánál, az ekho szerint adózó résznél viszont csak 50 százaléka, mert ez esetben az adózó és kifizetője is alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizet. Az általános teherviselésű jövedelem után természetesen a táppénz is jár, míg az ekhoval adózó rész után – mivel itt a járulék is alacsonyabb -, nem. Az ekho után csak a természetbeni egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe.
A fizetett szabadság abban az esetben jár az ekho szerint adózónak, ha jövedelmét, vagy jövedelme egy részét munkaviszony keretében szerezte.
A adózó 15 százalék, a kifizető 20 százalék ekhot fizet, ezzel a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat teljesítik. A sajtóbeszélgetésen Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az ekho kedvezményébe csak olyan szakterületek vonhatók be, amelyek szerepet vállalnak alkotmányos alapjogok érvényesítésében. Ilyen alkotmányos alapjog a művészeti alkotó szabadság, a sajtószabadság. A törvénytervezet ezért erre a két szakterületre javasolja az ekho alkalmazását.
„Itt vagyunk, itt is akarunk maradni, és az ország kénytelen elviselni minket, akár istenek vagyunk, akár nem”
Száz éve jelent meg az Út Indiába, az idegenség és a kommunikációképtelenség máig érvényes, nagy regénye. Milyen illúziókkal számol le E. M. Forster, ez a hallgatag, rejtőzködő angol?
