Összességében a társaságok számára szeptembertől drágulnak a természetben adott juttatások. Érdemes tehát áttekinteni a saját dolgozóknak, megbízottaknak adott juttatásokat, melyeket augusztusban még a korábbi szabályok szerint (kedvezőbben) lehetséges elszámolni.
A témakörben a legszélesebb adózói kört érintő változás az a 2005. szeptember 1-jétől hatályba lépő új szabály, mely szerint a természetbeni juttatások társadalombiztosítási járulékalapjába ezentúl a juttatott értéken felül az egyébként fizetendő személyi jövedelemadó is beletartozik. Eddig a társadalombiztosítási járulékalap a természetbeni juttatások esetén a juttatott tárgy vagy szolgáltatás értéke volt. Szeptembertől ehhez hozzá kell számítani a 44 százalék személyi jövedelemadót is, így a természetbeni juttatások után fizetendő társadalombiztosítási járulék mintegy 30 százalékkal emelkedik, a természetbeni juttatás a vállalkozásnak összességében közel 7 százalékkal kerül többe. De a természetbeni juttatások adó- és járulékterhe összességében 2005. szeptember 1-jét követően is alacsonyabb marad, mint a pénzbeni kifizetéseké. Nem alkonyul be tehát a természetben adott juttatásokat tartalmazó dolgozói ösztönző rendszereknek (ilyen például a cafeteria).
Amennyiben a vállalkozás természetben nyújt juttatást dolgozóinak, vagy mielőtt ilyen ösztönző rendszert vezet be, gondos előkészítő munkát kell végeznie. Nem minden természetben adott juttatásra vonatkoznak ugyanis a fentiek, csak azokra, melyeket a személyi jövedelemadó törvény 69. §-a természetbeni juttatásként ismer el. Ebben a kérdésben kiemelt jelentősége van a juttatás formájának, részletes körülményeinek, alapvetően ettől függ ugyanis, hogy egy természetben adott juttatást természetbeni juttatásnak nevezhetünk-e és érvényesülnek-e a kedvező szabályok. Ha egy természetben adott juttatás nem minősíthető természetbeni juttatásnak, azt összevont jövedelemként kell kezelni és a bérhez hasonlóan elszámolni. Igen körülményes eljáráshoz vezethet, hogy a természetben adott juttatásból nem lehet a jövedelemadó-előleget levonni.
A taglalt jogszabályváltozás ugyanakkor nem érinti a külsős, azaz a vállalkozással munkára irányuló jogviszonyban nem álló személyek, így az üzleti partnerek, potenciális vevők juttatásának elszámolását. A jogszabályváltozás ugyanis csak a társadalombiztosítási járulék alapját módosítja. Ha olyan személy kapja a juttatást, aki a vállalkozással nem áll társadalombiztosítást eredményező, úgynevezett biztosítási jogviszonyban, és nem is ilyen jogviszonyra tekintettel jut jövedelemhez, a társadalombiztosítási járulék és az egészség- és nyugdíjbiztosítás helyett egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (mértéke 11 százalék). A közismert nevén eho alapját a hivatkozott jogszabály nem módosítja.
Egy ugyancsak friss jogszabály-módosítás egyértelművé teszi ugyanakkor, hogy ha más helyett adják a juttatást, azaz ha a magánszemély a juttatást biztosítási jogviszonyára tekintettel, de például nem a munkáltatójától, hanem egy olyan kifizetőtől kapja, akivel nincs biztosítási jogviszonya (például: anyavállalat), akkor nem eho-t, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
Magyar Péter: Orbánnak, Pintérnek és az összes politikai felelősnek le kell mondania
A Belügyminisztérium előtt tartott tüntetést Magyar Péter és a Tisza Párt a gyermekvédelemért, és a kormány lemondásáért.
