Üzleti tippek

6,25 százalék az alapkamat

A Monetáris Tanács 50 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn. A kamatcsökkentés keddtől hatályos.

A testület közleményében leszögezi, hogy az infláció kedvezően alakult a közelmúltban és a következő évekre vonatkozó kilátások is jók. Az idén a Tanács hétszer mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal, így alakult ki a jelenlegi 6,75 százalék, ami a legalacsonyabb 1990 óta. A hétfői csökkentés meghaladja az elemzők várakozásait, akik többsége 25 bázispontos kamatmérséklésre számított.

Jelentős többséggel döntöttek az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett a Monetáris Tanács tagjai a 25 bázisponttal szemben – mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a döntést értékelő sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. A jegybankelnök a csökkentés indokai közül három tényezőt emelt ki: a kedvező külgazdasági környezetet, a csökkenő magyarországi inflációt és a hazai gazdasági helyzetet. A kedvező inflációval kapcsolatban Járai Zsigmond közölte: év végéig az eredetileg kitűzött 4 százalékos cél alatt marad, és a jövőre meghatározott 3,5 százalékos célt sem éri el. Az MNB előrejelzése szerint jövőre az éves átlagos infláció 1,6 százalék körül lesz, miután az áfa intézkedések következtében 1,4 százalékponttal csökken az infláció.

A Monetáris Tanács a kamatdöntést indokolva egyúttal közölte álláspontját a jegybank hétfőn nyilvánosságra hozott inflációs jelentéséről. Eszerint a Tanács úgy értékeli: a tartós tendenciákat tükröző maginfláció csökkenésében meghatározó szerepet játszott a stabil árfolyam mellett a fokozott importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása és a fogyasztási kereslet visszafogott növekedése. Az idén év végén az infláció várhatóan a korábban kitűzött 4 százalékos célnál mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lesz.

Jövőre a kedvező tendenciák tovább folytatódnak, az infláció az áfa-csökkentések közvetlen hatását figyelmen kívül hagyva is a célsáv alsó felében lenne. Középtávon az infláció várhatóan 3 százalék körül alakul, a kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi. A Monetáris Tanács értékelése szerint a kormány által nemrég bejelentett intézkedések várhatóan nagymértékben érintik majd az inflációs, konjunkturális és egyensúlyi folyamatokat. Az intézkedések elsősorban a lakossági fogyasztás élénkítésén keresztül járulnak hozzá a gazdaság gyorsabb növekedéséhez. A Tanács a konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil javulást vár, az export és a vállalati beruházások egyenletes ütemű növekedését prognosztizálja. Mindez együtt a keresleti oldali inflációs nyomás erősödését valószínűsíti.

Kínálati oldalon a kép némileg összetettebb. 2007-től a munkapiacon ismét a dezinflációs tényezők válhatnak meghatározóvá, amennyiben a tervezett adócsökkentések mérséklik a munkaköltségeket. A Tanács figyelmeztet arra: számottevő bizonytalanság is övezi a 2006-2007-re vonatkozó kilátásokat. Nem körvonalazódott még, hogyan kívánja a kormány ellentételezni a következő években az intézkedéscsomag költségvetési egyensúlyt rontó hatását. Valódi kiigazítás hiányában tartósan magasabb költségvetési keresleti hatásra és folyó fizetési mérleg hiányra lehet számítani, ami a befektetői megítélést rontva közvetett inflációs és stabilitási kockázatot jelent.

A Monetáris Tanács szerint kulcsfontosságú, hogy a következő évek költségvetéseinek tervezése és végrehajtása során a nemrég bejelentett intézkedések ellentételezésére a pénzügyi piacokat is megnyugtató módon kerüljön sor. Ebben az esetben csak a fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatásai érvényesülnek, és a 2006-os átmeneti csökkenés után az infláció 3 százalék közelében alakulhat.

Az év eddig eltelt időszakában a gazdaság egyensúlyi pozíciója javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet hatását ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt. A forinteszközöktől elvárt kockázati felár mérséklődése az elmúlt egy évben lehetőséget nyújtott arra, hogy a Monetáris Tanács a javuló inflációs tendenciáknak megfelelően csökkentse irányadó kamatát.

A Tanács közleményében ugyanakkor megjegyzi: a feltörekvő piacokkal, és különösen a régióval kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságnak az elmúlt hónapokban kialakult, kiemelkedően magas szintje mellett számolni kell egy kedvezőtlen fordulat kockázatával is, amit felerősíthetnek a tartós egyensúlytalanságot tükröző hazai mutatók is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik