Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) stratégiájában kiemelt helyet foglal el az európai uniós támogatások felhasználásának rendszeres vizsgálata. Az ISPA-támogatások egyik célja a magyarországi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ezzel is segítve az uniós normákhoz való felzárkózást.
Az ISPA-program 2000 óta évi 88 millió euró támogatási keretet jelentett hazánk számára, az összeg egyik felét közlekedésfejlesztési, másik felét környezetvédelmi célokra fordítják. Magyarország a közlekedési infrastruktúra fejlesztése területén 11 közlekedésfejlesztési – közúti és vasúti – projektet fogadtatott el az Európai Bizottsággal, amelyek tervezett összértéke 634,3 millió euró.
A projektek végrehajtásának másfél-két éves késedelme miatt a támogatások tényleges felhasználása csúszott az ütemtervekhez képest. 2004. december 31-ig a tervezett támogatásoknak csak egynegyedét fizették ki. A tervezési és előkészítési eljárások, valamint az intézményi együttműködés lassú kialakítása hátráltatta a gördülékeny lebonyolítást.
Azzal, hogy az ISPA 2000-ben indította el a programot, az EU Bizottság meglehetősen kevés időt adott a felkészülésre a tagjelölt országok számára. Így Magyarország – a többi ISPA-országhoz hasonlóan – a pályázatok kidolgozásával és beadásával párhuzamosan hozta létre a kifizetéshez szükséges szabályozási és intézményi rendszert.
A lebonyolítással összefüggő uniós és hazai szabályozás változásai is késleltették a beruházások megvalósítását. A pályázók gyakran nem tartották az előírt ütemtervet, és nem végezték el időben a környezeti hatástanulmányokat. Ez veszélyezteti a pénzügyi megállapodásokban vállalt végső teljesítési határidőket. Ezenkívül a projektek költségtervezésénél nem számoltak a másfél-két éves csúszásból adódó késedelmekkel és átütemezésekkel, valamint az építőipari áremelkedésekkel sem.
A lebonyolítás kitolódásából fakadó költségtúllépések rontották a beruházások gazdaságosságát, csökkentették az egyes projektek uniós támogatási arányát, és a hazai költségvetést is terhelik – az EU ugyanis nem ad több támogatást a pénzügyi megállapodásokban aláírt összegeknél. A folyamatok nyomon követését akadályozta, hogy az előírások ellenére nem fejezték be a nyilvántartási feladatokat is ellátó Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) beüzemelését.
„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.
