“Magyarország a világon befolyását nem politikai handabandával”, nem valós vagy vélt kulturális, történelmi vagy politikai felsőbbrendűségének hangoztatásával tudja növelni, hanem akkor, “ha a magyar tehetség és a tőke elindul világhódító útjára” – mondta a miniszterelnök, aki délkelet-ázsiai útjának utolsóelőtti napján nyilatkozott magyar újságíróknak.
A kötött segélyhitelezés – amelynek lényege, hogy az adott ország által elindítani szándékozott sok millió dolláros fejlesztésekhez Magyarország kamataiban kedvezményes hitelt nyújt – haszna éppen az, hogy a magyar tőkével együtt a magyar tudás is megjelenik a világ országaiban – fűzte hozzá. Mint mondta, Magyarország csak úgy lehet versenyképes, ha többlettudást tud felmutatni közép-kelet-európai versenytársaihoz képest, vagy ugyanazt a tudást valamelyest olcsóbban bocsátja rendelkezésre.
Gyurcsány Ferenc, amellett, hogy elismerte, az Európai Unió növekedése diktálja a magyar növekedést, rámutatott arra: Magyarország számára az Európai Unióval folytatott kereskedelemben nincs komoly növekedési bázis. Az ország nem fejlődhet úgy elég gyorsan, “ha hajóját kizárólag az Európai Unióhoz köti” – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy Délkelet-Ázsia jelenleg a világ leggyorsabban fejlődő régiója.
Kóka János gazdasági miniszter a nap folyamán rendezett indonéz-magyar üzleti fórumról beszámolva elmondta, a rendezvényen négy előzetes megállapodás köttetett, ebből kettő a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által indonéz bankokkal aláírt exporthitel-megállapodás.
Mint azt a gazdasági tárca vezetője magyarázatul elmondta, Indonéziában lényeges az egyes projektek mellé exporthitel-garanciát rendelni, mert a nemzetközi kereskedelemben az ázsiai állam magas kockázatú országnak számít. A másik két megállapodás egyike haditechnikai együttműködést tűz ki célul: azt, hogy egy magyar cég Indonéziával közösen fejlesszen pilóta nélküli repülőgépeket, amelyek segítségével olcsón lehet mérni elektromos távvezetékek hőveszteségét. Ugyanezen cég megállapodott víztisztító berendezések Indonéziába exportálásáról is.
Az indonéz informatikai minisztérium emellett jelezte, hogy szívesen bevonna magyar cégeket is küszöbön álló oktatási informatikai programjába.
Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?
Majdnem az egész évre tervezett hiányt összehozta a költségvetés mindössze három hónap alatt, a Budapest Airport Zrt. megvásárlásától azonban nem tágít a kormány. Miért?
