Megkezdődött az adásszünetek szezonja. Amennyiben egy mód van rá, a kereskedelmi televíziók igyekeznek az alacsonyabb nézettségű nyári uborkaszezonra időzíteni az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által kiszabott büntetések végrehajtását. Többször előfordult már az is, hogy ilyenkor a korábban még általuk vitatott ORTT-szankcióknak is eleget tettek a televíziók. Július első hétfőjén, az RTL Klubon például az egész főműsoridőt kitöltő adásszünet-folyamot csak a híradóval és a Barátok közttel szakították meg, amivel egyetlen nap alatt több büntetést is letudtak. A nézők szemében az adásszünetek úgy tűnik, már elvesztették az újdonság varázsát. Amíg a korábbi években egy jól irányzott műsorszünetre többen kapcsoltak, mint a konkurens csatornára, addig a TV2 július elejei félórás „büntije” gyakorlatilag taccsra vágta a csatorna szombati főműsoridős nézettségét.
Nem véletlen egyébként az RTL Klub és a TV2 igyekezete, nem árt ugyanis jóban lenniük a következő időszakban a médiahatósággal. Ennek oka, hogy a két televízió műsorszolgáltatási jogosultsága 2007 júliusában jár le, ami opcionálisan újabb öt évre meghosszabbítható, erről pedig az ORTT fog dönteni. A médiatörvény egyetlen esetet említ, amikor nem lehet megújítani a jogosultságot, akkor „ha a jogosult a műsorszolgáltatási szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte”. A szerződés meghosszabbítására vonatkozó igényt a szerződés lejárta előtt legalább tizennégy hónappal – tehát legkésőbb jövő év májusáig – az ORTT-hez be kell nyújtani, amit már idén tavasszal megtett mindkét kereskedelmi csatorna. Amennyiben az ORTT új pályázat kiírását látja szükségesnek, azt jövő év júliusáig jeleznie kell. A televíziók szeretnének minél előbb döntést kicsikarni, Kovács György, az ORTT elnöke szerint azonban nincs jogi kötelezettségük arra, hogy már most döntsenek a kérdésben.
Médiatörvényt a népnek?
Elvileg még az is elképzelhető, hogy jövő tavaszra új médiatörvény születhet, aminek következtében akár merőben új helyzet is előállhat. Azonban az „elvileg” és az „elképzelhető” fogalompár már jelzi is ennek valószínűségét: a gyakorlatban a zérushoz közelít. A csöppnyi esélyt az jelenti, hogy az ORTT idén tavasszal megalapította az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetet, és idei egyetlen feladataként a médiatörvény felülvizsgálatát határozta meg. Utóbbi munkát az ORTT Törvényelőkészítő Szakértői Bizottságával karöltve kell elkészítenie 2005. október 15-éig, amihez közel 140 millió forintos keret áll rendelkezésükre. A tervek szerint az új törvényben megpróbálják rendezni a közszolgálati médiumok finanszírozásának kérdését, valamint a digitális televíziózás bevezetésére is lépéseket tesznek. A törvény módosítását ez utóbbi is sürgeti, ugyanis az új technológia meghonosítása – a három földi csatorna számának megsokszorozása – a jelenlegi törvényi feltételek mellett lehetetlen.
Ôszre tehát tervezet lesz, már „csak” a parlamenti pártoknak kell megegyezniük a kérdésben. A következő hónapokban azonban a közelgő választások, és nem a médiatörvény körül forog majd a világ a politikusok számára. Egyrészt nem valószínű, hogy egy ilyen kiélezett politikai helyzetben fog egymás vállára borulva konszenzusra jutni az MSZP és a Fidesz (kétharmados jogszabályról van szó). Másrészt az emberek többségét a médiatörvény helyzetének alakulása teljesen hidegen hagyja. Senki nem fog transzparensekkel az utcára vonulni korszerű, a digitális technika kihívásainak megfelelő médiatörvényt követelve. (Így választást sem lehet nyerni ennek ígéretével.)
Aki a bölcsőt ringatja
Tervezetek mindesetre már az elmúlt években is születtek a médiatörvény megújítására, azonban sok foganatja ezeknek nem volt. 2003-ban például a Miniszterelnöki Hivatal rendelt meg egy tanulmányt a Gálik Mihály, Horvát János, Szente Péter alkotta hármastól. A cél az volt, hogy egy vázlatos koncepciót kidolgozva megteremtsék a szakmai vita lehetőségét. A tervezet elkészült, volt némi szakmai vita is, a megrendelő pedig szépen fiókba tette az egészet. Tavaly sem maradtunk új médiatörvény-koncepció nélkül. A kereskedelmi médiumok által létrehozott Magyar Elektronikus Média Tanács (MEMT) rukkolt elő egy tervezettel. Az akkori hírek szerint a „javaslatot széles körű szakmai és társadalmi konzultációra bocsátották”. A MEMT javaslatának azonban még különösebb visszhangja sem lett.
Első fecskék
Az új médiatörvény mielőbbi létrejötte, ha másért nem is, de a digitális technológia térhódítása miatt feltétlenül szükséges lenne, hiszen a tervek szerint hét év múlva, 2012. december 31-én megszűnik az analóg rendszer működése. A digitális technológia a műholdas UPC Direct révén már évek óta elérhető, ősztől pedig az Antenna Hungária is digitalizálja az AntennaMikrót, ami az Antenna Digital nevet kapja.
A tervek szerint az Antenna Digital közel 100 csatornát sugároz majd, és a jelenleg elérhető valamennyi – mintegy 40 – magyar nyelvű programot is műsorra szeretnék tűzni. A cég közleménye szerint olyan programcsomagokat fognak összeállítani – a kábeltévék jelenlegi egymásra épülő csomagjaival szemben – amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a különböző nézői igényekhez, így több tematikus, például kulturális vagy nyelvtanuló-programcsomag elindítását is tervezik. Tóth András, az Antenna Hungária szóvivője a programcsomagjaik árairól egyelőre nem tudott bővebb információkkal szolgálni, mindenesetre nem a – viszonylag drágább – UPC Direct, hanem a kábelszolgáltatók áraival kívánnak versenyezni.
Szűcs László, a UPC média- és sajtókapcsolati igazgatója szerint előre még nem lehet látni, hogy mennyire jelent majd számukra versenytársat az Antenna Digital. „Elvileg az AntennaMikró is ugyanilyen komoly alternatíva lehet vagy lehetett volna a kábellel szemben, hiszen 20 fontos tévécsatornát továbbított kedvező áron, mégsem nőtt az előfizetőinek a száma az indulása óta eltelt évek során és nem tudott igazán komoly versenytársává válni a kábelnek” – vélekedik Szűcs László. A UPC-nél úgy látják, hogy a mikrohullámú műsorelosztási technológia továbbra is kiegészítője lesz a kábeltelevíziónak, csakúgy, mint a UPC Direct szolgáltatás. „Olyan előnyöket pedig sohasem fog tudni biztosítani a műholdas és a mikrohullámú technológia, amit a kábel nyújt a teljes távközlési szolgáltatáscsomag lehetőségével, amilyen a kábeltévé, az internet és a telefon” – fűzi hozzá Szűcs László. Mindenesetre ezentúl egyre több alternatív televíziózási lehetőség nyílik majd, legalábbis technikailag, hiszen például az adsl-en keresztül és akár a 3G mobiltelefonhálózaton is lehetővé válik a tévézés.
Ötletbörze
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatójának elmondása szerint egyelőre őket még nem kereste meg senki a törvényelőkészítő bizottságtól, (az ORTT-től származó információink szerint ami késik, nem múlik) mindenesetre a gyakorlati tapasztalatok alapján számos javaslatuk lenne. Az RTL-nél problémának tartják, hogy rengeteg gumiszabály van a médiatörvényben, amit mindenki a saját érdekei alapján értelmezhet. A korhatár besorolás például teljesen szubjektív szempontok szerint történik. „Megtörtént, hogy lement egy adás piktogram nélkül, majd az ismétlésekor büntetést szabtak ki” – mondja Kolosi Péter, aki szerint rengeteg olyan eleme van a médiatörvénynek, ami az EU-n belül csak nálunk létezik.
Hungarikumnak számít például az a szabály, hogy az óránkénti 12 perces reklámkorlátot a műsorfolyam bármely percétől számítva tartaniuk kell a kereskedelmi televízióknak. A product placement (termékelhelyezés) az EU-ban – szabályozott keretek között – elfogadott, nálunk viszont burkolt reklámnak minősül. „Fontos, hogy legyen Panaszbizottság, de nem a jelenlegi formájában, most ugyanis többnyire ízlés és ideológia alapján döntenek, jogorvoslat lehetőségünk pedig ez ellen nincs” – sorolja az általuk vitatott pontokat az RTL Klub programigazgatója, aki úgy látja, változtatni kellene a médiatulajdonlási szabályokon is. A változó médiapiaci helyzet miatt Európa összes fejlett médiapiacán a nagy televíziók kis tematikus és kábelcsatornákat is üzemeltetnek, de ez a jelenlegi médiatörvény alapján nem lehetséges.
