Zavarná-e, ha nő lenne a főnöke? – tették fel a kérdést élete első állásinterjúján egy férfinak, aki akkor még nem is értette, hogy jelenthetne ez problémát a munkahelyen, hiszen szakmai szempontból nem tett különbséget nők és férfiak között. Négy év elteltével azonban már a férfi főnökökhöz ragaszkodik, sőt az állásinterjún már maga teszi fel a fent említett kérdést, mert az állás elfogadásánál döntő tényező számára a leendő főnök neme. Teszi ezt annak ellenére, hogy tapasztalatai szerint szinte alig van különbség a férfi és női vezetők között. Mégis könnyebben elfogadja, ha egy férfi bizonyul inkompetensnek a főnöki pozícióban.
A standard személyiségskálákkal végzett vizsgálatokban a nők következetesen magasabb pontszámot érnek el szorongás, csoportszellem, bizalom, extroverzió és gyengédség terén, a férfiak pedig a magabiztosságot és önbizalmat mérő tesztek értékelésekor jeleskednek. „A női és férfi vezetők közötti különbségeket vizsgálva egyértelműen kiderült, hogy a nők sokkal nyitottabbak az együttműködésre, személyesebb kapcsolatokat építenek ki munkatársaikkal, kooperatívan irányítják beosztottjaikat” – foglalta össze az Üzlet és Sikernek Melegh Livi pszichológus több száz magyar vezető adatai alapján végzett vizsgálatának eredményeit, melyet a Captain Hungary vezetői kompetenciákat mérő tesztjeire alapozott.
Mi a különbség?
Ki a jobb?
Amiben minden magyar vezetőnek fejlődnie kell:
– Átfogó látásmód
– Delegálás és ellenőrzés
– Rugalmasság és függetlenség
Amiben a nők jobbak:
– Önállóság
– Szociális nyitottság
– Együttműködési készség
Amiben a férfiak jobbak:
– Önbizalom
– Tisztában vannak vezetői készségeikkel
Egy jelenleg vezető pozícióban lévő nő például, aki dolgozott már férfi és női főnök irányítása alatt is, most a férfiak vezetési stílusát igyekszik követni saját munkája során. A női vezetővel kialakított baráti viszony ugyanis a munkamorál lazulását eredményezheti: amikor beosztottjait közelebb engedte magához, lazult a munkafegyelmük, és csökkent a teljesítményük. Ha „férfi módra” vezet, ilyen meg sem történhet, hiszen a férfiak közelében sokkal nagyobb a teljesítménykényszer – foglalta össze tapasztalatait.
„A férfiak és nők között jelentős különbségek mutatkoznak még az ambíció faktor terén is: a férfiak sokkal versengőbbek” – mondja Deák Zsolt, a Captain Hungary Kft. ügyvezető partnere tizenegy év vizsgálatai alapján. De nem csak ez különbözteti meg a férfiakat és a nőket: az előbbiek versengése általában személyre irányul, vagyis valakinél jobbak szeretnének lenni, míg a nők tárgyiasult célokat akarnak elérni, vagyis jók szeretnének lenni valamiben.
Elmélet: ez a század a nőké
A fenti jellemzők alapján az információs társadalomban, az innovatív vállalatok élén a nők sokkal alkalmasabbak a vezetésre. Az ugyanis, hogy milyen a jó vezető, a kor követelményeitől, a szervezet felépítésétől, a tevékenység jellegétől és a beosztottak jellemzőitől függ. A XIX. század elején vállalkozó vezetőkre volt szükség, akik a szerveztetek minden problémáját átlátták. Még a múlt század elején is az ilyenek futhattak be karriert. Őket aztán felváltották a bürokratikus típusú főnökök. A XX. század vállalatai ugyanis hierarchikusak, szigorúan szabályozottak, ellenőrzésre alapuló szervezetek voltak.
Az információs társadalom megjelenésével fokról fokra eltűnnek a sok lépcsős hierarchiák, a szervezetek laposodnak, kiiktatódnak a középvezetői szintek, megnő az egyes egységek autonómiája, és a folyamatos változás jellemzi a vállalatokat. Ebben az új környezetben a vezetőkkel szemben támasztott elvárások is megváltoztak. „Az új típusú szervezetekben a vezetőknek támogatniuk kell beosztottjaikat, egyfajta partneri, tanácsadói viszonyt kell kialakítaniuk velük – mondja Melegh Livi. – Ahhoz, hogy egy modern vállalat jól működjön, a beosztottaknak nagyobb mozgástérre van szükségük.”
Vizsgálata alapján a nők inkább megfelelnek a vezetőkkel kapcsolatos új igényeknek, az általuk gyakorolt interaktívabb és személyesebb vezetési stílus közelebb áll ezekhez. „A nők helyzetét az is megkönnyíti, hogy nem kell leszokniuk a tekintélyelven nyugvó vezetési stílusról” – véli a pszichológus. A férfiaknak az innovatív szervezetekben való helytálláshoz az évszádok során beléjük rögzült magatartásformáról kell áttérniük a demokratikus szemléletmódra.
A gyakorlat: még a férfiak
A szakemberek és a kutatások ellenére egyelőre mégsem a nőket tartják ideális vezetőnek. Legalábbis Magyarországon semmiképp, ahol jelenleg a felső vezetői pozíciók 10–15 százalékát töltik be nők. Egy véleményét csak név nélkül vállaló fejvadász szerint ugyanis az esélyegyenlőség és a tehetséges nők érvényesülésének „jegyében” a férfi vezetők általában olyan kolléganőket választanak be maguk közé, akiket nem az érdemük, hanem külsejük tesz erre „alkalmassá”. „Ha már nőt kell magunk közé emelnünk, legalább legyen jó ránézni” – ezt mondatot nem egyszer hallotta megbízóitól, amikor új munkatársat keresett számukra egy vezetői posztra.
Pedig Magyarországon nem is olyan jelentős a nők lemaradása a fejlett piacgazdaságban fontos kompetenciák terén a férfiakhoz képest. „A magyarországi férfi és női vezetők egyaránt szűkében vannak az átfogó látásmódnak, vagyis jellemző rájuk, hogy elvesznek a részletekben. Ugyancsak gond van a rugalmasság és függetlenség, valamint a delegálás kérdésével. Ezeken a kiemelten fontos területeken mindkét nemnek fejlődnie kell” – foglalta össze Melegh Livi a kutatás eredményeit.
Nyílt konfliktusok
A magyar vezető nőknek még mindig rengeteget kell küzdeniük a nemüket érintő negatív sztereotípiákkal. A férfi beosztottak könnyebben elfogadják főnökük hozzá nem értését, ha férfiról van szó. Ha viszont egy nő vezetőről gondolják, hogy nem sokkal többet tud náluk, abból biztosan nyílt konfliktusok következnek munkavégzés közben. „Ha a főnököm nő, és csak ugyanannyira ért a dolgokhoz, mint én, az nagyon zavar” – vallja be egy megkérdezett férfi beosztott.
Sokkal negatívabb egy nő megítélése, ha „nem tud, és nem is akar”. Ehhez képest az legalább már fél siker, hogy a férfiak a karrierista nőket emberileg ugyan nem szeretik, de legalább elismerik. 
