Gyorsabb és olcsóbb cégalapításra ad módot a már elkészült cégtörvény-tervezet, amely ősszel kerül a kormány elé. A törvénytervezet mellett az első szerződésminták tervezete is megszületett, amelyek alkalmazása fordulatot hoz majd a cégeljárásban.
A kisebb vállalkozások, a bt.-k, közkereseti társaságok és kft.-k eldönthetik, hogy szerződésmintával kérik-e bejegyzésüket a cégjegyzékbe, vagy hagyományos létesítő okiratot készítenek. A tervezet jelenleg három szerződésmintát tartalmaz a különböző társasági formákra. A blankettákon kizárólag a törvény megkövetelte személyi és cégre – így például főtevékenységre, a vagyonra, az ügyvezetésre – vonatkozó adatokat kell kitölteni.
A jogszabály-előkészítők igyekeztek a minimálisra szorítani a szolgáltatandó adatokat, dokumentumokat. Mindennapos tapasztalat: a vállalkozások a lehető legtöbb tevékenységi kört tüntetik fel alapító szerződéseikben, jóllehet csak néhányat gyakorolnak. Ez az – úgymond – rossz beidegződés még abból az időből ered, amikor az újabb tevékenységi kör felvétele költségekkel járt. Ma – és a jövőben – azonban már illeték és közzétételi díj nélkül bejelenthető a tevékenységi kör változása. Az alapítók dolgát könnyíti és a cégjegyzék megbízhatóságát erősíti, hogy a leendő törvény kimondja: a létesítő okiratnak a jövőben csak a fő-, illetve az engedélyköteles tevékenységet kell tartalmaznia. Ettől függetlenül a cég feltüntethet más tevékenységet is, ilyenkor azonban „hagyományos” társasági szerződést kell készítenie.
Könnyítést jelent és a jogbiztonságot növeli, hogy a majdani cégtörvény melléklete pontosan felsorolja, milyen dokumentumokat kell a bejegyzési, változásbejegyzési, átalakulási kérelemhez csatolni, akár szerződésmintát alkalmaznak, akár nem. A hatályos szabály úgy szól, hogy jogi személyiségű társaságoknál – a törvényi előírásokon túl – mást is kérhet a cégbíróság, s ez bizonytalanságot okoz, hiszen az érintett vállalkozás nem tudja, mire számítson: kaphat például egy hiánypótló végzést, és elhúzódik az eljárás.
Ha a leendő cég alapítói a szerződésmintát kitöltik, és a törvényes mellékleteket csatolják, úgy bizonyosak lehetnek abban, hogy a vállalkozást nyolc nap alatt bejegyzik.
A leendő törvény biztosítja a hagyományos társasági és a blankettás szerződések közötti „átjárhatóságot”. Így az előbbi módosítható lesz szerződésmintával, valamint az utóbbiról is át lehet térni a hagyományos eljárásra, ha olyan kérdéseket kíván később szabályozni az érdekelt, amelyekre a blanketta nem ad lehetőséget – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes.
Magyar Péter péntekre tüntetést hirdetett
A Belügyminisztérium elé.
