Egy fejlett gazdaságban a franchise-rendszerben működő vállalkozások általában egyharmad-egyharmad részben tartoznak a kereskedelem, a szabadidővel kapcsolatos tevékenységek és a szolgáltatások körébe, nálunk azonban a szolgáltató cégek aránya mindössze 10 százalék – mondta az MTI-nek Kiss István, a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) főtitkára.
A Magyarországon franchise-hálózatként működő vállalkozások 45 százaléka kereskedelmi cég, 45 százalékuk vendéglátáshoz, szabadidős tevékenységekhez kötődnek – éttermek, autó-bérlő cégek -, s mindössze 10 százalékot tesznek ki a franchise-hálózatként működő szolgáltatók, például tisztítók, szervizek. A különbség oka – mondja a szövetség főtitkára -, hogy a rendszerváltást követően rövid idő alatt megszűntek az állami tulajdonú szolgáltató cégek – mint a Patyolat -, s helyükre lassan lépnek újak. Előbb-utóbb nálunk is rekonstruálódik a franchise-metódussal felépülő szolgáltatói kör, ez azonban időt vesz igénybe – hangsúlyozta az MFSZ főtitkára .A franchise-rendszer kölcsönös előnyökhöz juttathatja a feleket: a franchise-átvevő, döntően kis tőkével létrehozott kisvállalkozások sokkal szélesebb körű és költségtakarékosabb anyag- és áruszállításhoz, informatikai-logisztikai ellátáshoz, vagyoni értékkel bíró üzletviteli megoldásokhoz – bolti megjelenés, az árú kihelyezésére vonatkozó standardok – jutnak hozzá, s ismert cég nevét és logóját használhatják. A rendszert működtető cégek pedig jelentősebb tőkebefektetés nélkül széles hálózatként üzemelhetnek.
A Magyarországi Franchise Szövetség jelenleg 70 tagot számlál, holott a franchise-rendszerben működő hálózatok száma megközelítheti a 250-et. A szövetség tagjainak ugyanis el kell fogadniuk az Etikai Kódexet, be kell mutatniuk a megkötött franchise-szerződést és írásos szerződésben kell rögzíteniük az átadandó know-how-t. Ez utóbbi kettőt nem minden cég hajlandó vállalni, holott ezek igen fontos elemei egy franchise-megállapodásnak, s nem utolsósorban a rögzített, jogilag körülbástyázott szerződés elősegíti a gazdaság fehéredését – teszi hozzá.
Egyelőre a jogi szabályozásban sincs minden teljesen rendben – mondja a főtitkár. Jelenleg ugyanis a szövetség minden erőfeszítése ellenére is alvállalkozónak, és nem franchise-átvevőnek tekinti a szabályozás a szerződő partnert, amely, illetve amellyel megkötött kereskedelmi megállapodás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik. Holott a franchise-szerződés egyik legfontosabb eleme a közös beszerzés ténye.
Nem kezelik egységesen a megyei közigazgatási hivatalok sem a franchise-rendszerek szerződéses partnereit. Gyakori az a jogértelmezés, mi szerint ha egy franchise-rendszert működtető cég átadja egy bérleményét az ugyanolyan logóval és know-how-val működő átvevő partnernek, azt az önkormányzatok új, független bérlőnek, az átadott bérleti jogot pedig továbbértékesítésnek, albérletbe adásnak tekintik – mutatott rá az MFSZ főtitkára.
„Vitéz Dávid, Szentpéteri Andrea, Karácsony meg aki előtte volt” – kire bíznák az emberek Budapestet?
Öten szálltak versenybe a főpolgármesteri székért. Ki vezesse közülük Budapestet? Erről kérdeztük az utca emberét.
