Az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében részt vevő magyarországi cégek között összesen 164 milliárd forint értékű szén-dioxid kvótát oszt szét az állam az idén – mondta Kelemen Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) tanácsosa egy szakmai konferencián kedden, Budapesten.
A tanácsos közölte, hogy az állam összesen mintegy 240 létesítménynek 30,485 millió kibocsátási egységet bocsát rendelkezésére ingyen. Az egy tonna szén-dioxidnak megfelelő kibocsátási egység árfolyama jelenleg 22 euró. “Az idei évre szóló kvótákat várhatóan szeptemberben kapják meg az érintett cégek, miután megjelenik a kormányrendelet a létesítmények kvótamennyiségéről” – jelezte Kelemen Ágnes.
A tanácsos beszámolt arról, hogy a 2005-2007-ig terjedő időszakra vonatkozó Nemzeti Kibocsátási Terv ágazati szinten már tartalmazza a kvótamennyiségeket. Megjegyezte, hogy az állam a cégek kvótaigényénél alacsonyabb kibocsátható szén-dioxid-szintet két ágazat esetében állapítottak meg, a többi szektorban nincsenek “megszorítások”. A korlátozások a villamosenergia- és a kerámia-ipart érintik, ahol 12-12 százalékkal kisebb a meghatározott kvótamennyiség, mint amennyit várható termelésük alapján korábban igényeltek.
A tanácsos szólt arról, hogy a cégek között “kvótamozgás” még nem lehetséges, ám határidős kereskedelem igen. Kelemen Ágnes tudomása szerint az első üzletet már tavaly megkötötték, holott akkor még az EU-s rendszer sem állt fel. Az Európai Unió januárban beindult szén-dioxid-kereskedési rendszere emisszió-kvóták adás-vételét teszi lehetővé globális éghajlatvédelmi célok eléréséhez. A magyar állam által kiosztott kvóták összesen az ország szén-dioxid-kibocsátásának 50 százalékát, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának pedig 40 százalékát fedi le. A rendszer úgy szolgálja az éghajlatvédelmet, hogy a legnagyobb kibocsátók az elmúlt években regisztrált kibocsátásukhoz képest kevesebb kvótát kapnak.
Az állam a kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar létesítményei között osztja szét. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer létesítmény vesz részt.
Szintlépés, pozíció-visszanyerés, kockázat: ez várhat a felekre egy Fradi–Gazprom frigyben
Felbolygatta a hazai futballközbeszédet az esetleges Ferencváros–Gazprom megállapodás híre: az orosz energiaipari óriás szponzori szerepvállalása közép-kelet-európai szinten is erős játékossá tehetné a magyar rekordbajnokot, nagyobb láthatóságot biztosítana az európai szponzori pozícióit nagy részben elveszített óriásvállalatnak, ugyanakkor heves vitákat is kiválthat.
