Üzleti tippek

Termékimport: visszatérés

Az európai uniós csatlakozást követően úgy tűnt, hogy az import utáni vámhatósági áfa kivetése végleg megszűnt a különleges jogállású vállalkozások körébe nem tartozó társaságok számára.

Vámhatósági engedély
A társaságnak amellett, hogy megbízható vámadósnak kell minősülnie és legalább egy éve belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie a megelőző adóévben, az árbevételre vonatkozó alábbi korlátok teljesülése esetén engedélyezhető az import áfa önbevallással történő rendezése:
Jelöljük „A”-val tárgyévet megelőző évben a termékexport, az exporttal egy tekintet alá eső, valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a levonási joggal járó közösségen belüli adómentes termékértékesítés összesített adóalapját. Vegyük „B”-nek a tárgyévet megelőző évben a belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapját a saját vállalkozásban megvalósított beruházások adóalapjával csökkentve.
Ennek megfelelően a társaságoknak a következő adóalapra vonatkozó mutatóknak kell megfelelnie az engedély megszerzéséhez:
– „A”-nak el kell érnie „B” 67 százalékát, de legalább 10 milliárd forintot, vagy
– „A” összegének legalább 20 milliárd forintnak kell lennie.
Ebből következően, ha „A” eléri ugyan „B” 67 százalékát, de értéke 10 milliárd forint alatt marad, az engedély nem adható meg. Ugyanez az eset áll fenn akkor is ha „A” értéke 10 és 20 milliárd forint közé esik ugyan, de a 67 százalékra vonatkozó előírás nem teljesül. Ha „A” eléri a 20 milliárd forintot, az engedély a 67 százalékos arány teljesülésétől függetlenül megadható.
Az engedélyt a vámhatóság egy évre, július 1-jétől június 30-áig terjedő időszakra adja ki. Kérelem 2005. június 15-ig nyújtható be.
2004. év esetében az adóalapra vonatkozó feltételek teljesülését a 2004. május 1-jétől december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan arányosítva kell vizsgálni, így az árbevételösszegek a következők szerint módosulnak: a 10 milliárd helyett 6,6 milliárd, a 20 milliárd helyett pedig 13,3 milliárd forinttal kell a számítást elvégezni.

A 2005. július 1-jétől hatályba lépő, általános forgalmi adó törvényt módosító rendelkezések azonban a régi szabályozást idézik. A termékimport után fizetendő áfát a vállalkozások zöme nem szerepeltetheti levonható adóként ugyanabban a bevallási periódusban, hanem csak a vámhatósági határozatban kivetett összeg befizetésekor nyílik lehetősége a levonásra. A változtatások miatt a jövőben a termék importáló vállalkozások többségének számolnia kell az import áfa finanszírozási kérdéseivel.

A 2005. július 1-jétől érvénybe lépő jogszabály az adóalanyi kört az import áfateljesítési kötelezettség szempontjából két csoportra bontja. Azok a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, amelyek nem minősülnek speciális adózói körbe tartozónak, és van vámhatósági engedélyük, a termékimport után fizetendő általános forgalmi adót továbbra is a jelenleg hatályos szabályoknak megfelelően önadózással rendezhetik. A termékimport tekintetében adóalanynak nem minősülő vállalkozások, a belföldön nyilvántartásba nem vett adóalanyok, az áfa szempontjából a különleges adózói körbe tartozó társaságok vagy a fent említett engedéllyel nem rendelkező adózók számára július 1-jétől a vámhatóság határozattal állapítja meg a termékimport (Európai Unión kívüli harmadik országból behozott termékek) után fizetendő áfa összegét.

A vámhatósági engedély megszerzéséhez szükséges árbevételösszegek (lásd keretes írásunkat) rendkívül magasak, ezért a kis- és középvállalkozások nagyobb hányada feltehetően nem teljesíti az önadózás eléréséhez szükséges értékhatárokat, így számukra engedély nem adható. Ez a jelenleg hatályos áfarendelkezésekhez képest az adólevonási jog keletkezésének időpontjában okoz lényeges változást.

A július 1-jétől hatályos általános forgalmi adó törvény alapján termékimport esetén az adólevonási jog keletkezését az import áfa megfizetéséhez kötik – a csatlakozást megelőző jogszabályban foglaltakhoz hasonlóan. Ennek értelmében az adólevonási jog nem az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában nyílik meg, hanem a kézhez vett határozat alapján az áfabefizetés időpontjában, vagy ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásával teljesül, akkor a határozat közlésének napján. Ez azt eredményezi, hogy az adó levonására csak a későbbi bevallási periódusban nyílik lehetőség.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik