Bár a statisztikusok titkolják, a bruttó nemzeti termék (GDP) számításoknál figyelembe veszik a rejtett gazdaság teljesítményét, ez Magyarország esetében 16 százalék – hangzott el a „Feketén-fehéren a szürke gazdaságról” címmel kedden tartott konferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság és a Magyar Statisztikai Társaság rendezett.
A rejtett, fekete vagy informális gazdaság meghatározása körül teljes a káosz, mégis a statisztikusok immár jónéhány éve számba veszik becsléssel a nem megfigyelt gazdaság teljesítményét a GDP számításnál – mondta Lackó Mária. Az MTA Közgazdasági Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa hozzátette: Magyarországon 16 százalékot, Szlovákiában 22 százalékot, Lengyelországban 13 százalékot, míg Csehországban 9 százalékot becsülnek a statisztikusok, amikor kiszámítják a GDP-t. A legfejlettebb országokban ez az arány 2-8 százalék között van, kivéve Olaszországot, ahol 16 százalék – fűzte hozzá. Megemlítette, hogy Görögországban 20 százalék, Portugáliában 10 százalék a rejtett gazdaság aránya.
A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a rejtett gazdaság nemcsak adókiesést okoz, hanem a korrupció miatt többlet adóteher jelentkezik. Példaként hozta fel az ügyintézés gyorsítása érdekében kifizetett összegeket. A be nem jelentett munkavégzés aránya 37 százalék, a bejelentett minimálbérnél a munkavállalók 56 százaléka többet kap – ismertette az ezer fős mintán végzett közvéleménykutatás adatait Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója.
A válaszolók véleménye szerint felajánlott számla nélkül történik a szolgáltatások 44 százaléka, s az igénybevevők 70 százaléka el is fogadja a számla nélküli végzett szolgáltatást – mondta Belyó Pál.
„Semjénnek tetszett a javaslatcsomagom” – Junghausz Rajmund nem hiába szólt be a KDNP elnökének
Az egykor „intézetis” újbudai kormánypárti képviselő megdöbbent, amikor kiderült, hogy a miniszterelnök-helyettes még sosem járt gyermekvédelmi intézményben. Kifakadása után meghívták a Karmelitába, és tanácsokat kértek tőle.
