Az adómentesen adható béren kívüli juttatások korlátozásával sérülne az egyenlő mértékű hozzáférés elve is. A vállalati üdülő parkját, a napsütést nem lehet „bérarányosan” élvezni. A munkahelyi étteremben az adagok nem a besorolási bértől függnek. Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulásból megvásárolható gyógyszer, téríthető orvosi költség sem arányos a munkabérrel. A változtatással ráadásul az alacsony keresetűek a mostaninál kevesebbel egészíthetnék ki munkabérüket – véli az ügyvédnő.
A hatályos személyi jövedelemadó törvény cafeteriára vonatkozó módosításának éppen az volt az egyik legnagyobb előnye, hogy a munkaadó szabadon dönthetett arról, hogy fix összegű vagy jövedelem arányos juttatást ad. Tehát ha a bérek bizonyos százalékához kötnék a támogatási lehetőséget, ez több százezer munkavállalónál 2-3 ezer forinttal csökkenne. A korláton felül a cég vagy nem adhatna juttatást, vagy csak zsebbe adná ezt, amely ellentétes a kormány száz lépés programjában meghirdetettekkel. A munkáltatói döntési szabadság korlátozása összességében minden bizonnyal visszavetné a juttatások össz-volumenét, ami adóbevétel kiesést eredményezhet, hiszen a cafeteria keretben olyan juttatásokat is biztosít a munkaadó, amely adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár. Renneczéder Éván kívül több adószakértő is állítja, túl azon, hogy az intézkedés Európában is példa nélküli lenne, az állam sem tenne szert többletbevételre.
