Az utóbbi években folyamatosan szűkült azoknak az osztalékban részesülő társaságoknak a köre, amelyek esetében osztalékadó levonását írta elő a jogszabály. Korábban csak a belföldi osztalékban részesülő társaságnak történő kifizetés volt adómentes, amennyiben a kifizetés belföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájára történt. Ez utóbbi korlátozás 2004. május 1-jétől megszűnt (akár már készpénzben is lehet adómenetesen osztalékot kifizetni).
További kedvezményként jelent meg 2004. május 1-jétől az úgynevezett anya-leányvállalati irányelv rendelkezéseinek beemelése a magyar jogba. Ezek szerint, amennyiben európai uniós illetőségű, az irányelv mellékletében meghatározott formában működő társaságnak legalább két éve legalább 25 százalékos részesedése van a magyar társaság jegyzett tőkéjében, akkor az osztalék adómentes. 2005. január 1-jétől a jegyzett tőkében való minimális részesedés mértékét 20 százalékra szállította le a jogalkotó.
A feltétetek fennállását az osztalék kifizetésekor kell vizsgálni. Akár érdemes lehet egy-két hónapot várni az osztalék kifizetésével, amennyiben a fent említett legalább 2 éves időtartam elérése szükségessé teszi. A jogszabály lehetőséget ad adómentes kifizetésre a 2 éves időtartam elérése előtt is, ehhez azonban vagy más személynek, vagy a kifizetőnek kezességet kell vállalnia. Ezt a megoldást bonyolítja, hogy a kezesség csak az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Fontos kiemelni, hogy ha a feltételek mégsem teljesülnek (például: az osztalékban részesülő nem EU illetőségű, vagy a társasági forma nem szerepel az irányelv mellékletében, vagy a részesedés mértéke alacsonyabb az előírt mértéknél), akkor az osztalékban részesülő társaság illetősége szerinti országgal megkötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint még adómentesség, illetve alacsonyabb adókulcs kapcsolódhat a kifizetéshez.
A jogszabály kétféle módszer között enged választani:
a) A kifizető levonja az osztalékadót az általános kulccsal, majd az osztalékban részesülő külföldi illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánál adó-visszatérítési igényt terjeszt elő.
b) A kifizető az osztalékban részesülő illetőségigazolásának, és ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szükségessé teszi, haszonhúzói nyilatkozatának birtokában az egyezmény által a forrás országban (Magyarországon) engedett adómértéket állapítja meg, vonja le, és fizeti be. Amennyiben az osztalékban részesülő a kifizetéskor még nem bocsátotta rendelkezésre az illetőségigazolását, akkor a bevallás benyújtásának esedékességéig azt az osztalékban részesülő illetőségi nyilatkozata is helyettesítheti. Ha az illetőségi igazolást az osztalékban részesülő az említett határidőig nem kapja meg, akkor az adót az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie.
A jelenleg hatályos társasági és osztalékadó törvény szerint 2006. január 1-jétől hatályukat vesztik az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések. Amennyiben tehát a kifizető az osztalék kifizetését el tudja halasztani 2006. január 1-jéig, akkor a külföldi illetőségű társaság – minden egyéb körülménytől függetlenül – adómentesen juthat az osztalékhoz.
„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.
