Garzó Lilla, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára elmondása szerint a kék munka megteremtése az alkalmi munkavállalók foglalkoztatási biztonságát teremti meg. A magánszemélyeknél például bébiszitterként, háztartási alkalmazottként, vagy kertészként foglalkoztatottak évente 200 napot dolgozhatnak majd úgy, hogy jogosultságot szereznek nyugdíjra és egészségügyi ellátásra. A mezőgazdaságban idénymunkát vállalók évi 90 napot egyben dolgozhatnak majd le szezonban egy munkaadónál. Alkalmazójuknak közteherjegyet kell vásárolniuk a postán, amelyet beragasztanak az alkalmazott munkavállalói könyvébe.
A járulékok átalányban történő lerovására alkalmas közteherjegyek értékének 75 százaléka a kormány szándékai szerint visszaigényelhető lesz az szja-ból az MTI információi szerint. A FigyelőNet kérdésére azonban a Foglakoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban nem tudták megmondani, hogy ez a fizetendő adóból vagy az adóalapból lesz levonható. A javaslatot az országgyűlés május 18-án tárgyalja, a minisztérium illetékesei szerint legkésőbb akkor minden kiderül.
Garzó szerint az intézkedéstől nem várnak pluszbevételt a költségvetés számára. A közteherjegy napi ára a napi munkadíj függvénye, legalább 400, legfeljebb 1100 forint lenne.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint tavaly 132 ezren váltottak ki alkalmi munkavállalói könyvet, de becslések szerint 2-300 ezren keresik ilyen munkákból a kenyerüket. A munkaügyi tárcánál a miniszterelnök kérésére dolgoznak egy olyan információközvetítő rendszeren, amely segíthetne az alkalmi munkaerőt keresőknek.
A tervek szerint az új szabályok már augusztus elsején életbe lépnek.
