Jelentősen emelkedett a szakképzésben a tanulószerződéses diákok száma az elmúlt három évben – többek között ezt tartották az együttműködés fő eredményének a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az oktatási tárca képviselői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
A tanulószerződés egyik célja, hogy a diákok az általuk választott szakmát ne csupán iskolai műhelyekben, hanem külső, vállalati tanműhelyekben sajátítsák el.
Bihall Tamás, az MKI szakképzési kollégiumának elnöke közölte: míg 1998-ban 6 616 volt az ilyen szerződések száma, mára ez 21 360-ra nőtt. Hozzátette: arra számítanak, hogy 2006-ra a szerződések száma meghaladja a 30 ezret.
Jakab János, a tárca szakképzési helyettes államtitkára elmondta: ez elmúlt években megváltoztatták a tanulószerződés finanszírozási, jogi kereteit. Megváltozott a normatív támogatás rendszere, így a gyakorlati képzés első évében az iskolák még a normatíva 140 százalékát kapják, második évben – elősegítendő, hogy külső műhelyekben tanuljanak a diákok – már csak 60 százalékot.
A tanulószerződés intézményének kiterjesztése, általánossá tétele nagyban hozzájárult ahhoz, hogy javuljon a gazdálkodó szervezetek érdekeltsége az ilyen szerződéssel rendelkező diákok foglalkoztatásában.
Jelenleg a minimálbér 20 százalékáig elszámolhatók az anyagköltségek, rendeződtek a gyakorlati oktatók bérei, s közel duplájára emelkedett a szerződés után járó adóalapot csökkentő kedvezmények.
Jakab János sikerként értékelte, hogy a nagyvállalatok mellet sikerült a kis- és középvállalatokat is bevonni a tanuló szerződés népszerűsítésébe. A kisebb vállalkozók is egyre szívesebben alkalmaznak tanulókat ilyen formában.
