A visegrádi együttműködés országai a kohéziós és strukturális alapok felhasználásának könnyítésére és bővítésére megállapodást írtak alá. A visegrádi országok azt képviselik, hogy az elmaradott régiók több támogatást kapjanak a felzárkózáshoz.
A kohéziós és strukturális alapok felhasználásának könnyítésére és bővítésére együttműködési megállapodást írtak alá a visegrádi országok területfejlesztési miniszterei pénteken varsói találkozójukon – közölte Szegvári Péter, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) elnöke hétfőn Budapesten. Elmondta: a visegrádi országok közösen lobbiznak az Európai Unióban a nyilatkozatban rögzítettek mentén.
Szegvári Péter ismertette, a visegrádi országok támogatják a Európai Bizottság törekvését, amely szerint a befizetések mértéke több legyen, mint a nettó befizetők ajánlata, a strukturális és kohéziós politika keretében nagyobb támogatást kapjanak az elmaradott régiók.
Szegvári Péter hangsúlyozta: a visegrádi országok nem pénzügyi kérdésként kezelik az EU kohéziós politikáját, hanem értékként. Utal arra, hogy a most csatlakozott országok olyan értékeket vittek magukkal, amellyel a közösség is gazdagodott.
Szegvári Péter hangsúlyozta, a visegrádi országok azt képviselik, hogy az elmaradott régiók több támogatást kapjanak a felzárkózáshoz. Emlékeztetett arra, hogy a most csatlakozott országokban lényegesen több az elmaradott régió, mint a korábbi tagállamokban. Fellépnek azért, hogy a kohéziós alap felhasználásakor ne érvényesüljön az úgynevezett n plusz 2-es szabály – azaz a program megkezdésétől számítva két éven belül be kellene fejezni a beruházást -, mert ez szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná a kedvezményezettet.
A nyilatkozatban rögzítették, szeretnék, ha az uniós forrásokat a tervezettnél rugalmasabban lehetne felhasználni. Lehessen támogatni egyebek között a városfejlesztést, városrehabilitációt, a lakóházfelújítást, a területi együttműködésen belül a határ menti kapcsolatokat, a régión belüli közlekedés fejlesztést.
A MTRFH elnöke beszámolt arról, hogy a miniszterek találkozóján rögzítették, új fogalmat javasolnak kidolgozni az elmaradottság mérésére, ne csak a GDP-t vegyék alapul, hanem a területi tőke fogalmát is, ami lehetővé tenné az adott régió sajátosságainak pontosabb felmérését. Ez alapján jobban lehetne támogatni a régió versenyképességének növelését. Szegvári Péter elmondta, hogy a magyar kormány szeretné, ha Budapesten európai kohézióspolitikai intézet jönne létre, amely a kelet-európai területi folyamatok elemzésével, tervezésével, kutatásával foglalkozna.
„Vitéz Dávid, Szentpéteri Andrea, Karácsony meg aki előtte volt” – kire bíznák az emberek Budapestet?
Öten szálltak versenybe a főpolgármesteri székért. Ki vezesse közülük Budapestet? Erről kérdeztük az utca emberét.
