Üzleti tippek

Befektetési tipp: Nyugdíjpénztári befizetés

A jó alkalmazottak megtartása az egyik legjobb befektetés egy vállalat számára. A munkavállalói hűség egyik záloga lehet, ha a munkaadó nyugdíjpénztári tagdíjat fizet alkalmazottai után.

Erre ösztönöz az is, hogy a jogszabályok szerint az éves minimálbérnek megfelelő összeget (idén 57 ezer forint) a munkaadó havonta adó- és járulékmentesen befizethet minden egyes munkavállalója után. Ha pedig a cég egyszerre többféle típusú, például nyugdíj- és egészségpénztári kifizetést is vállal, ennek mértéke egy munkáltató után akár havi 74 ezer forint (az éves minimálbér 130 százaléka) is lehet, mindenféle közteher nélkül. A vállalkozás számára e megoldás összességében sokkal olcsóbb, mintha ugyanezt az összeget járulékokkal, adóval terhelt munkabérként fizetné ki a nála dolgozóknak.

Az önkéntes pénztárak melletti szól az is, hogy – a friss előzetes adatok szerint – 2004-ben kitűnő esztendőt zártak. Némelyikük bruttó hozama jócskán meghaladta a tavalyi éves infláció háromszorosát. Maguk a pénztári vezetők is úgy vélik: hat szűk, viszonylag szerényebb teljesítményű év után a hetedik olyan bő volt, hogy visszamenőleg is igazolta ezt a befektetési formát. Az Aegon, az ING és néhány egyéb nagy kassza így 2004 után egyenesen arról számolhatott be: alapításuk óta évi 2–3 százalékos reálhozamot értek el a náluk megtakarító tagok számára. A végleges, auditált adatokat a pénztáraknak nyár közepéig kell hivatalosan közzétenniük.


Befektetési tipp: Nyugdíjpénztári befizetés 1



Tavaly a legjobb hozamokat azok az önkéntes nyugdíjpénztárak érték el, amelyek vagyonuk viszonylag nagyobb részét, akár 20–30 százalékát is magyar részvényekben tartották. A budapesti tőzsdeindex (BUX) száguldását kihasználók mellett néhány kassza már a külföldi értékpapírokba is fektetett, hasonló sikerrel. Egyes pénztárak, így az Aegon vagy a Budapest nyugdíjpénztár tagjai különböző összetételű befektetési csomagok között választhatnak. Az eltérő kockázatú portfóliókkal („vagyonkosarakkal”) természetesen különböző hozamokat lehetett elérni.

Árnyalja a kedvező képet, hogy a tagok egyéni számláján ténylegesen jóváírt összeget nem a bruttó hozam alapján számítják. Előbbi ugyanis tartalmazza még a pénztáranként eltérő – jellemzően 0,5–1,5 százaléknyi – vagyonkezelési díjat is. Az ennek levonása után kapott nettó hozamszám is a pénztár egész vagyonára (így a működési és likviditási tartalék befektetésére is) értendő, ettől hajszállal eltérhet a kifejezetten az ügyfél egyéni számláján (az úgynevezett fedezeti azonban még e tételek beszámítása után is kitűnő volt tartalékon) jóváírt tényleges hozam. Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye azonban még e tételek beszámítása után is kitűnő volt tavaly.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik