Struktúra- és termékszerkezet-váltásra van szükség a zöldség-gyümölcs ágazatban az eddigi európai uniós tapasztalatok alapján – tájékoztatta Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója az MTI-t pénteken.
A szakember elmondta: az eddigi uniós tapasztalatok azt mutatják, hogy át kell alakítani a magyar zöldség-gyümölcs ágazat termékkínálatát és az ágazat irányítását is. Ez azt jelenti, hogy a tömegtermékek helyett úgynevezett prémium termékeket kell kínálni a piacon, mert ezek a jó áron eladható áruk.
Emellett a friss termékek előállítását kell ösztönözni, mert a feldolgozott termékek árát a legolcsóbban a világpiacon beszerezhető alapanyag ára határozza meg és ebben a piaci szegmensben jelentős lett a konkurencia – mutatott rá Mártonffy Béla, példaként említve a kínai áru nagy tömegű megjelenését.
A terméktanács igazgatója úgy vélte, a termelői értékesítő szervezetek (tész) számának növelése helyes döntés volt. Ám ugyanakkor szükséges a marketingre fordított pénzek növelése is. Évente 300-500 millió forint lenne szükséges arra, hogy a magyar áruk ismertek legyenek az Európai Unió piacán és a világ más országaiban is.
Mártonffy Béla szerint jelenleg 5-6 milliárd forint többletforrásra volna ahhoz szükség, hogy az ágazat versenyképes fejlesztését végre lehessen hajtani. A szakértő szerint ezt a forrást biztosítani lehetne a zöldség-gyümölcs szektor számára részint kormányzati pénzek felhasználásával, míg a másik hányadát, 50 százalékát uniós támogatásból.
A szakértő úgy véli, hogy a szükséges fejlesztéseket követően már esetleg az évtized végére visszaállhat a magyar zöldség-gyümölcs szektor termelése az 1980-as évek közepén jellemző szintre, azaz a mostani 2,9 millió tonnáról 3,5-3,7 millió tonnára.
Mártonffy Béla úgy gondolja: cél, hogy Magyarországon is jó minőségű magyar árut fogyasszanak az emberek, a nagy áruházláncokból pedig ki lehessen szorítani a nem megfelelő minőségű külföldi tömegárut. A szakember szerint a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése alapot adhat a regionális vidékfejlesztéshez is. Ez az ágazat ugyanis nagyon munkaerő-igényes, ezért munkahelyteremtő lehet sok kistérségben.
A fejlesztések eredményeként a fekete- és szürkegazdasági szegmens is fokozatosan kifehéredhet – vélekedett Mártonffy Béla.
Ezeket a javaslatokat március elején megtárgyalta az ágazati termékpálya bizottság is, és a szaktárca képviselőivel együtt megfontolandónak tartotta
Jobban püfölik a forintot a régiós devizáknál – mikor szólalhat meg a vészcsengő a kormánynál és az MNB-nél?
Az elmúlt másfél hónapban mintegy 5 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest. Hol lehet az árfolyamnak az a mélypontja, ahol már a döntéshozók is beavatkozásra kényszerülnek?
