Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter 2005. március 16-án előadást tartott a magyar-koreai gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőjéről az I. Magyar-Koreai Fórumon. A miniszter szerint a magyar szoftveriparban jelentős növekedési potenciál rejlik, amelynek kiaknázása koreai hardvergyártókkal közösen sikerrel kecsegtethet. A szoftveripar fellendülésében kulcsszerepe lehet annak az együttműködési lehetőségnek, amelyet a magyar kormánydelegáció vetett fel koreai tárgyalópartnereivel közösen, magyar szoftverű Samsung mobiltelefonok gyártásáról. Rámutatott: hogy a hardvergyártásban erős Korea és a szoftverfejlesztésekben élen járó Magyarország között a két ágazat együttműködése általában is egy olyan fejlődési ív, amelyre a két ország a jövőben törekedni fog.
A miniszter az eseményen arról is szólt, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban fontos szektor lehet a gyógyszeripar is. Kifejtette, hogy az informatika és a gyógyszeripar exportjának erősödésével javulhatna a magyar kivitel.
Magyar-Koreai Társaság
A Magyar-Koreai Társaság 2003. decemberében alakult. A mára mintegy 150 fős tagságban megtalálhatók különböző tudományterületek akadémikusai, akadémiai intézetek igazgatói, egyetemek vezető tudósai, művészek, sportolók. A Magyar-Koreai Társaság egyedülálló sajátossága, hogy magánszemélyek mellett vállalati, egyesületi és alapítványi tagja is vannak. Tagjai a magyarországi koreai vállalatok (többek között a Samsung cégek, a Hanwha cégcsoport, a KDB Bank, az LG, a Young Star) és a magyar-koreai kapcsolatok fejlesztésében érdekelt magyar cégek is.
A kétoldalú áruforgalom
2004 első tizenegy hónapjában magyar statisztika szerint exportunk 86,6 millió dollárt tett ki, ami közel háromszorosa az előző év hasonló időszakában mért értéknek. A gépek és gépi berendezések kivitele ötszörösére emelkedett, de növekedés tapasztalható a feldolgozott termékek és az élelmiszerek exportjában is.
Befektetési kapcsolatok
A beruházási kapcsolatokat tekintve egyértelműen a koreai fél aktivitása a húzóerő. A magyar vállalatok részéről nem jellemző a koreai cégekkel szemben specifikusan felmerülő befektetési vagy együttműködési igény.
Az eddig megvalósult koreai befektetések összértéke meghaladja a 300 millió dollárt (koreai statisztika szerint eléri a 364 millió dollárt), melynek eredményeképpen 27 koreai vállalkozás működik hazánkban. A befektetések döntő része nagyvállalati körből származik.
Legnagyobb koreai befektető Magyarországon a Samsung-csoport, melynek első befektetése a jászfényszarui TV gyár volt. A Samsung Electro-Mechanics
Szigetszentmiklóson alkatrészgyártó üzemet hozott létre, melyet 2001. május 4-én adtak át. A Samsung SDI Gödön felépült gyárában képcsöveket állítanak elő TV készülékek és monitorok számára. 2003 végére befejeződött a gödi gyáregység közel 90 millió eurós kapacitásbővítése, melynek eredményeként lehetőség nyílt a nagyméretű 28-32’-os képcsövek gyártására.
2004. februárjában jelentette be a Mirae cég, hogy a Komáromi Ipari Parkban termelőüzemet létesít, amely a Nokia beszállítója lesz. A beruházás értéke várhatóan eléri a 10 millió dollárt. A foglalkoztatottak létszáma 120 fő, tervezett kibocsátás 200 millió db/év.
Magyarországon csaknem 30 koreai tulajdonrészű vállalkozás működik. A legismertebb koreai konglomerátumok (chaebol-ok) szinte mindegyike jelen van a magyar piacon, így a már említett Samsung-Csoport mellett az LG-Csoport, Daewoo-Csoport és a Hanwha-Csoport is. A Hanwha 2004-ben eladta élelmiszeripari érdekeltségét, és a jövőben a bankszektorban kíván terjeszkedni a már meglévő banki, illetve gépipari (MGM) tevékenysége mellett.
