Üzleti tippek

A munkaerő-toborzás dilemmái

admin
admin

2005. 02. 03. 00:00

Egyetlen, jól megfogalmazott, jó helyen megjelenő hirdetés is jelenthet megoldást, de vannak esetek, amikor célszerűbb munkaerő-közvetítő vagy vezetői tanácsadó segítségét igénybe venni egy állás betöltésekor.

Amikor a Nexon Kft. ügyvezetője, Ocskay Szilárd két hét alatt hatvan jelentkezőt hallgatott meg személyesen az állásinterjúk során, egy pillanatra megfordult a fejében, hogy mégis inkább profi személyzeti tanácsadó irodához kellett volna fordulnia. De hogy mégsem így tett, abban nem anyagi megfontolások játszottak szerepet a humánügyviteli szoftvereket és szolgáltatásokat nyújtó, másfél milliárd forint árbevételű, 150 főt foglalkoztató vállalat vezetője szerint.

Ocskay Szilárd elmondta: cégük egy évvel ezelőtti bővítése során egyszerre negyven új bérszámfejtőt keresett, akiket végül egyetlen, nyugat-magyarországi megyei hetilapban feladott újsághirdetés alapján talált meg. Mivel a cégvezető fontosnak tartotta leendő munkatársai személyes meghallgatását is, esetében csak egy múló pillanat erejéig merült fel, hogy a toborzás során személyzeti tanácsadó vagy munkaerő-közvetítő irodához forduljon.

Az eset nem tekinthető egyedinek. Munkaerő-piaci felmérések szerint a kis- és középvállalatok általában helyi vagy országos lapokban feladott álláshirdetés útján választják ki munkatársaikat – különösen, ha szakképzett, középfokú végzettséget igénylő munkakörre keresnek embert. Nyilvánvaló, hogy profi hidegburkolót a helyi lapok „állást kínál” rovatában célszerű kerestetni.

Munkaerő-közvetítők

Munkaerő-toborzás az interneten

Szakértők szerint a kkv-k körében az internetes munkaerő-keresés nem igazán elterjedt. Az ilyen típusú cégek mégis előnyt élveznek, ha valamely vállalat sok jelölt közül gyorsan és olcsón szeretne munkatársat találni, vagy ha a pozíció betöltésére viszonylag jól képzett, ám akár „félkész” szakembert keres.

Az online recruitment előnyei:
• pontos kritériumok alapján, célirányosan kereshető és szűkíthető az adatbázis
• gyors és nonstop áttekintés kapható az álláspiacról
• költséghatékony megoldást jelent
• az online adatbázis folyamatosan bővül és frissül
• nem kell várni az újságban való megjelenésre
• lehetőség van a céglogó elhelyezésére az iroda honlapján

Hátrányai:
• az online munkaközvetítők opcionálisan végeznek előszűrést a jelöltek között
• nem vállalnak garanciát az általuk „kézbesített” munkaerőre
• nem kerülnek az állást ajánló vállalattal szorosabb kapcsolatba
• felárat kell fizetni a korlátlan adatbázis-hozzáféréshez

Más lehet a helyzet, ha tömeges munkaerő-felvételre van szükség. Ha például egy termelőüzem indítása előtt nem állt még össze a munkatársi gárda, akkor ajánlott munkaerő-közvetítő irodához fordulni. Ezzel időt, energiát és pénzt takarít meg a cég. Egyrészt a rendkívül időigényes toborzással nem a menedzsment foglalkozik, így nincs kieső üzleti idő, másrészt a munkaközvetítők költségei nem tekinthetők magasnak. Nagyságrendileg egy munkaközvetítő az adott pozíció egy-kéthavi béréért keres munkavállalót, ami természetesen költségként leírható. Gyakori újsághirdetés esetén a napi- és hetilapokkal kötött ügynökségi szerződések még kedvezőbb ár-érték arányt ígérhetnek.

Azt sem árt tudni, hogy a megbízás indulásakor a munkaközvetítő irodák általában nem kérnek előre pénzt, és lehet részletre is fizetni. A megbízási díj első részlete (általában egyharmada) az objektíve alkalmas pályázók bemutatása után esedékes, a további díjrészlet a munkaszerződések megkötése után aktuális.

A szolgáltatás általában tartalmazza a beérkező önéletrajzok kiértékelését a munkaadó által megadott kritériumok alapján, a kritériumoknak megfelelő jelöltek személyes meghallgatását, illetve a meghallgatáson leginkább megfelelő jelöltek adatainak átadását a megbízónak. Vannak olyan munkaközvetítő irodák, ahol az jelöltért – a pozíciótól függően – 3–6 hónap „kezességet” vállalnak, ami azt jelenti, hogy meghiúsulás vagy utólag kiderülő alkalmatlanság esetén térítésmentesen új munkatársról gondoskodnak. Egyes irodák specializálódnak: akadnak, amelyek kizárólag titkárnőket, recepciósokat, esetleg kereskedelmi képviselőket közvetítenek.

Vezetői tanácsadók

Ha viszont a megfelelő humánerőforrás-szervezet híján lévő kkv közép- vagy felső vezetői pozícióra keres munkavállalót, akkor minőségileg más helyzetről van szó. A gyakorlatban ezeknek a pozícióknak a nagy többségét személyes ismeretség alapján töltik be, de több esetben érdemes vezetői tanácsadó (fejvadász) cég segítségét kérni.
Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. partnere szerint a cégvezetőknek ilyenkor egyetlen dolgot kell megérteniük: amit az ember házon belül nem tud megoldani, azt praktikus profi beszállítóra bízni, megvásárolni. A fejvadász cég sem jelent százszázalékos garanciát, de a komoly szakértelemmel és referenciákkal rendelkező tanácsadó cégek kilencven százalék feletti eredményességgel találják meg a megfelelő jelöltet az adott pozícióra.

A szakember-keresési projektekben objektív kritériumokat kell felállítania az ügyfélnek, ezt hívják a tanácsadók követelményprofilnak: ennek alapján bármilyen szakember azonosítható, megszólítható a hazai vagy nemzetközi munkaerőpiacon. Elsősorban olyan középvállalatoknak ajánlott fejvadász alkalmazása, amelyek a gazdasági élet egy speciális szegmensében keresnek munkavállalót, ahol kevés ilyen munkaerő van a piacon (viszont nagy a kereslet irántuk), vagy például új üzletágat akarnak beindítani, ahol még kevés az iparági ismeretük.

A fejvadász cégek döntő többsége generalista, de vannak olyanok is, amelyek már specializálódtak: kizárólag programozóknak keresnek, mások pedig csak orvoslátogatóknak kínálnak állást. Fontos, hogy a megbízónak pontos elképzelése legyen a követelményprofilról: mit vár el az új kollégától, milyen és mekkora legyen a gyakorlata (például valamelyik versenytársnál dolgozzon jelenleg), vagy: mikor kell legkésőbb munkába állnia. Mindezek alapján ad ajánlatot a fejvadász cég.

Minél komplexebb a keresés, annál magasabb a megbízási díj. A nemzetközi sztenderdek alapján általában a bruttó éves jövedelem 25–30 százalékát kérik el a vezetői tanácsadó cégek. Magyarországon ez átlagosan 1,5–3,5 millió forintig terjedhet.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.