Üzleti tippek

Nincs üzleti magyarellenesség

admin
admin

2004. 10. 08. 00:00

Ha esetenként éri is megkülönböztetés a helyi magyarokat a határ túloldalán lévő magyarlakta vidékeken, ez egyáltalán nem hat ki a kétoldalú üzleti, kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokra – derül ki a helyszínen dolgozó szakemberek tapasztalataiból.

Habár a Szerbia és Montenegróba kiutazó magyarországi üzletembereket is foglalkoztatja az ottani magyar kisebbségeket időnként érő atrocitások esetleges hatása, semmi olyan visszajelzést nem kapott a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság (ITDH)  belgrádi kereskedelmi szolgálati irodájának vezetője, amely arra utalt volna, hogy az üzleti életben is tapasztalható lenne bárminemű kedvezőtlen hatás.

Szlovákiában az elmúlt években soha fel nem merült, hogy az üzleti életben hátrány érjen valakit azért, mert magyar. Varga Tibor, az ITDH pozsonyi kereskedelmi szolgálati irodavezetője leszögezte: Szlovákiában az üzleti döntések meghozatalakor csak az ár és a feltételek számítanak.

Nincs ez másként Romániában sem – derül ki az ITDH romániai hálózata vezetőjének szavaiból. Halász János lapunknak leszögezte: bár korábban voltak politikai természetű zavaró jelenségek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, ez mára már nem áll fenn.

A magyarországi vállalkozóknak nemhogy hátrányosabb lenne a megítélése és fogadtatása Romániában, mint más országbelieknek, az uniós csatlakozásunk óta szívesebben fogadják őket, különösen befektetőként, mint más, nem latin nyugat-európai partnereket.

Ez pedig egy okkal több arra, hogy fokozódjanak a magyar tőkebefektetések Romániában, már csak azért is, mert nem áll arányban a fogadókészséggel az ott megtelepedett magyar tőke nagysága – véli Halász János. Az osztrák tőke például jóval aktívabb Romániában, mint a magyar.

Biztató ugyanakkor ebből a szempontból, hogy folyamatosan vannak projektek előkészületben – s most már a regionális multik közül az eddig hiányzó TriGránit és Matáv is bejelentette romániai terjeszkedési szándékát. Ez húzza maga után a kisebbeket is – tapasztalja Halász, aki úgy véli, hogy 2005 végére megháromszorozódik a Romániában megtelepedett magyar működő tőke értéke.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.