Üzleti tippek

Januártól módosul a termékdíjtörvény

Az autók után jövőre mégsem kell termékdíjat fizetni, viszont az elektromos és elektronikus termékekre kiterjed majd a rendszer, a visszaváltható üvegek pedig a jelenleginél nagyobb arányban jelenhetnek meg a piacon a szabályozás változása nyomán. Ezek a főbb pontjai a termékdíjtörvény módosításának, amelyet még augusztusban a kormány elé terjeszt a zöldtárca.

Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerdán elmondta, hogy a termékdíjtörvény módosításának javaslata egyrészt az Európai Unió szabályozásnak megfelelően, másrészt a szennyező fizet elv jegyében, harmadrészt pedig a keletkezett hulladékok minimalizálását célozva született meg.

A személygépjárművek roncsairól az unió elvárása szerint az összes tagországban 2005-től gondoskodni kell, ezért Magyarországnak is szabályozórendszert kell kidolgoznia a gyűjtés és újrahasznosítás megoldására. Erre korábban kézenfekvő megoldásnak tűnt a jelenleg csomagolóanyagokra, gumiabroncsokra, hűtőberendezésekre, hígítókra és oldószerekre, üzemanyag és egyéb kőolaj-termékekre, akkumulátorokra, valamint reklámhordozó papírokra vonatkozó termékdíj kiterjesztése. A rendszer a gyártók és importőrök hulladékokká vált termékeinek kezelését szolgálja az általuk befizetett díjakból.

Termékdíjkötelessé válnak az elektronikus termékek

A helyettes államtitkár jelezte, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium javaslatára a roncsokról az állam a termékdíj helyett az importautókra kivetett regisztrációs díjak terhére gondoskodik majd, ami a számítások szerint legfeljebb évente mintegy 2 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg csökkenhet akkor, ha a gyártók, importőrök saját maguk vagy egy koordináló szervezet révén közvetetten gondoskodnak a roncsautókról.

Termékdíjkötelessé válnak ugyanakkor az elektromos és elektronikus termékek, amelyekre az EU követelményeinek megfelelően vonatkozik majd a törvény. Tátrai Miklós szerint e cikkek gyártóitól és importőreitől jövőre 7-8 milliárd forint folyna be abban az esetben, ha egyik cég sem oldaná meg saját maga a gyűjtést és hasznosítást.

Mivel az Európai Unió nem követeli meg a hígítókra és oldószerekre kivetett termékdíjat, így az január elsején kikerül a rendszerből. Ezentúl a gyártók és az importőrök gondoskodnak a visszagyűjtési és hasznosítási arányok teljesüléséről – tette hozzá a helyettes államtitkár. A tömegalapú termékdíjat felváltja az italcsomagolásokra és reklámszatyrokra kivetett darabalapú díj bevezetése. Az évek óta ígért betétdíjrendeletet lényegében magában foglaló szabályozás ösztönzi a palackok és dobozok újratöltését, a műanyag zacskók használatának minimalizálását.

Mentesülni lehet a termékdíj fizetése alól

A tervezet szerint jövőre a palack és dobozos termékek kibocsátói 2004-hez képest nem forgalmazhatnak kevesebb eldobható árut, vagyis a visszaváltható csomagolások arányának az eladott cikkeken belül legalább az idei szinten kell maradnia. 2006-tól évről évre nőnie kell a visszaváltható termékek arányának, bár ennek mértékét nem határozza meg a tervezet.

Amennyiben a kibocsátók nem tesznek eleget az előírásnak, termékdíjat kötelesek fizetni a teljesítés hiányának arányában – mondta Tátrai Miklós.
A módosítás szerint január 1-jétől teljes mértékben mentesülnek a termékdíj fizetése alól azok a csomagolóanyag-kibocsátók, akik teljesítik a szabályozásban foglalt visszagyűjtési és hasznosítási arányt. Eddig csak részben mentesültek, és az előírt arány felett kötelezően további 15 százaléknyi hulladékért termékdíjat kellett fizetniük. A változó szabályozás termékdíj-bevételekre gyakorolt hatásait nem lehet megbecsülni, hiszen egyelőre nem látható, mennyien választják a koordináló szervezeteket a törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére, vagy próbálnak saját maguk boldogulni, illetve mennyien fizetnek inkább termékdíjat az államnak.

Tavaly mintegy 20 milliárd forint folyt be termékdíjakból és az idén is hasonló mértékű bevételre lehet számítani. A befizetések ugyanakkor nem a költségvetést gyarapítják, hiszen a befolyt összegekből kell fedezni a cégek által áthárított gyűjtési és hasznosítási szolgáltatásokat – hangsúlyozta Tátrai Miklós.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik