Üzleti tippek

Nyertesek és vesztesek az EU-ban

admin
admin

2004. 05. 11. 00:00

A magyar cégvezetők saját vállalatuk számára kihívásnak tekintik a csatlakozást, s várakozásaik szerint ezt követően jelentősen emelkedik árbevételük, profitjuk, s hatékonyságuk is – derül ki a BellResearch, a Figyelő és az Üzlet&Siker felméréséből.


A kutatásról
A BellResearch március végén 512 cégvezetőt és gazdasági vezetőt kérdezett meg telefonon arról, hogy milyen várakozásaik vannak az egyes ágazatokban a csatlakozás után várható változásokról, a magyar vállalatok európai uniós felkészültségéről és kilátásairól. A megkérdezett vezetők több mint 80 százaléka kisvállalatnál tevékenykedett, 15 százalék közepes cégnél, míg 3,6 százaléka nagyvállalatnál dolgozott. Ágazatok szerinti összetételükről elmondható, hogy a többség a feldolgozóiparban (30,3 százalék), a kereskedelemben (24,7 százalék), illetve a szolgáltatásban működött. A mintában szereplő nagyvállalatok között jóval több a külföldi tulajdonhányad (43 százalék), mint a középvállalatok (22 százalék) és a kisvállalkozások (11) között. A megkérdezett nagyvállalatok háromnegyedének, a kis- és közepes vállalatok 90 százalékának nincs külföldi érdekeltsége. A nagy- és középvállalkozások vezetőinek többsége közgazdasági végzettségű, de a kisvállalkozói körben műszaki végzettségűek is szép számmal akadnak. A megkérdezett cégvezetők kétharmada férfi, a többi nő.

A megkérdezett több mint 500 gazdasági döntéshozó igen optimistán nyilatkozott saját cége EU-felkészültségét illetően, s tisztában van vele, hogy a csatlakozást követően növekszenek a termékeikkel és szolgáltatásaikkal kapcsolatos minőségi követelmények. Véleményük szerint egyébként a csatlakozás nyertesei a szállítás, szállítmányozás, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, a túrizmus és az autó- és járműipar lehet, a vesztesek közé pedig vélhetően az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a bányászat, a könnyűipar és a vegyipar tartozik majd.

A megkérdezett vállatvezetőknek több mint 14 százaléka szerint kedvezőtlen hatásai lesznek a bővítésnek a magyar gazdaságra. Ebből a szempontból a legoptimistábbak a nagyvállalatok vezetői, s vállalati méret csökkenésével az optimizmus is mérséklődik: a nagyvállalatok vezetőinek több mint 60 százaléka szerint jól „jár” a magyar gazdaság a csatlakozással, addig a kis- és középvállalkozások körében ez az arány 45, illetve alig több mint 50 százalék.

A döntéshozók szerint a csatlakozás ösztönző hatással lesz a tőkemozgásra: nemcsak a tőkeimport, hanem az export is fokozódik. A nagy és közepes vállalkozások a kelet-közép-európai régióban – főleg Oroszországban, Szlovákiában, Romániában – akarnak terjeszkedni, a kisvállalkozások viszont inkább az EU korábbi 15 tagállamában – főleg Németországban, Ausztriában – szeretnének megjelenni.

Mi a csatlakozás legfőbb előnye?

Az Európai Unió mostani bővítése sok szempontból más, mint a korábbi bővítések voltak, s a 25 gazdaság „összenyitása” eltérő mértékben érinti az egyes tagállamokat. Nem nehéz megjósolni, hogy vélhetően más hatások érik a 15 korábbi tagállamot, mint a 10 újat, mégpedig a kereskedelmi volumenek és a gazdaságok mérete közötti aszimmetria miatt. A 15 tagállam a most csatlakozók exportpiacává vált az utóbbi években, viszont importjuknak csak kis része származik a korábbi uniós tagállamokból. Ugyanakkor a fejlettebbek gazdaságok mérete sokszorosa a most csatlakozott 10 országénak. A csatlakozás hatásai tehát mindenképpen eltérőek lesznek az egyes tagállamokban.

S hogyan hat a csatlakozás a magyar gazdaságra? A megkérdezett vállalatvezetők közel fele optimista: szerintük pozitív hatással lesz a bővítés a magyar gazdaságra. Ugyanakkor mintegy 40 százalékot képviselnek azok is, akik semleges álláspontra helyezkedtek, s több mint 14 százalék azok aránya is, akik szerint kedvezőtlen hatásai lesznek a bővítésnek a magyar gazdaságra. Ebből a szempontból a legoptimistábbak a nagyvállalatok vezetői, s vállalati méret csökkenésével az optimizmus is mérséklődik.

A kutatás során arról is érdeklődtek, hogy a vállalatvezetők mit tekintenek a csatlakozás legfőbb előnyének Magyarország szempontjából. Az összes megkérdezett legnagyobb hányada a legfőbb előnynek azt tekinti, hogy közelebb kerülünk a fejlett országokhoz, a következő legnagyobb előnynek pedig, hogy több üzleti lehetőség lesz. A közepes és a nagyobb vállalatoknál viszont a több üzleti lehetőséget tették az első helyre, vagyis a sorrend megfordult. Jelentős azok aránya is, akik a több támogatást, illetve a több beruházást tekintik a legfőbb előnynek. Ugyanakkor minimális volt mindegyik vállalati kategóriában azok aránya, akik a legfőbb előnynek a „beleszólást az EU döntéshozatalába” tekintették.

2. Melyek a csatlakozás hátrányai?

Az előnyök mellett a csatlakozás hátrányaira is rákérdeztek a kutatás során. A vállalatvezetők 45 százaléka a csatlakozás veszélyét és hátrányát leginkább a megnövekedett versenyben látja. Érdekes, hogy a versenyt legnagyobb arányban a nagyvállalati körben jelölték meg, míg a vállalati méret csökkenésével egyre kisebb azoknak az aránya, akik a csatlakozás legnagyobb hátrányaként a növekvő versenyre voksoltak. Magas volt még azok aránya is, akik Magyarország szuverenitásának az elvesztését, illetve a termelés csökkenését említették hátrányként. A közepes vállalkozások jóval nagyobb arányban jelölték meg hátrányként a termelés csökkenését és a szegénységet, mit a kisvállalkozások.

3. Hogyan alakulnak a jövőben a gazdasági mutatók?

A megkérdezett vállalatvezetők eltérően vélekedtek a legfőbb gazdasági mutatók csatlakozás utáni alakulásáról. A GDP tekintetében nem volt nagy különbség a vállalatvezetők között: minden vállalati szegmensben meghaladta a 60 százalékot azoknak az aránya, akik a bruttó hazai termék növekedését várják. A külkereskedelmi forgalom növekedésérére még ennél is többen – 70–80 százalékuk – számít. A leginkább a külföldi befektetések volumene fog növekedni minden vállalatvezető szerint. Ugyanakkor itt már érzékelhető eltérés volt az egyes vállalati szegmensek vezetői szerint: a középvállalkozások a külföldi befektetések 78 százalékos növekedését várják, míg a kis- és a nagyvállalkozások vezetői jóval pesszimistábbak voltak, hiszen ezen mutató 60 százalékos emelkedését valószínűsítették. A munkanélküliség kapcsán megoszlottak a vélemények: közel 40 százalék azok aránya, aki szerint nem lesz e tekintetben változás, de ugyancsak meghaladja a 30 százalékot azok aránya, akik a munkanélküliség növekedésére számítanak. A forint árfolyamát illetően kiegyenlítődtek a vélemények: fele-fele arányban a fizetőeszköz erősödésére, illetve gyengülésére számítanak. Ugyanakkor a vállalatvezetők 60–0 százaléka abban bízik, hogy a jegybank mérsékli az alapkamatot. Kismértékű csökkenést valószínűsítenek az adók, az infláció, a korrupció, és az államháztartási deficitet illetően.

4. Felkészült-e Magyarország a csatlakozásra?

A megkérdezettek egy 5-ös skálán értékelhették Magyarország csatlakozásra való felkészültségét. A vállaltvezetők több mint fele közepesre értékelte a felkészülést, a többi viszont inkább alacsonynak, mint magasnak tartja azt. Érdekes, hogy a legsötétebben a nagyvállalatok vezetői látják a felkészülési szintet: 56 százalékuk közepesre, 32 százalékuk pedig rosszra minősítette.

A megkérdezetteknek különböző mutatók tekintetében össze kellett hasonlítani Magyarország felkészültségét a többi csatlakozó országéval. A legjobbnak a törvényi háttér állapotát ítélték meg, s hasonlóan jó volt a vélemény az oktatási rendszer és a közbiztonság hazai állapotáról is. A legkevésbé felkészültek a szociális biztonság, az egészségügyi rendszer tekintetében vagyunk a most csatlakozókhoz viszonyítva – legalábbis a megkérdezettek szerint. Összességében egyébként Magyarország relatív felkészültségét nagyjából a többi országéhoz hasonlóan látják.

5. Mely ágazatok lesznek a nyertesek és a vesztesek?

A csatlakozás nemcsak az egyes tagállamokat érinti eltérően, hanem az egyes ágazati szektorok vállalataira is különböző hatással lesz. A megkérdezettek 6,5-6,5 százaléka egyértelműen negatív, illetve egyértelműen pozitív hatásról beszélt a csatlakozás miatt. A nagytöbbség viszont azon a véleményen van, hogy a csatlakozás kihívás a cége számára, vagyis pozitív lehetőséget, de egyben kockázatot is jelent.

Ágazatokra lebontva a hatásokat, a cégvezetők úgy látják, hogy a csatlakozás nyertesei között főleg a szállítás, szállítmányozás, a kereskedelem, és a pénzügyi szektor lesz. A legnagyobb vesztes viszont az élelmiszeripar és a mezőgazdaság lesz.

Érdekes, hogy több ágazat csatlakozás utáni helyzetének megítélésében nagy különbség van a cégvezetők között attól függően, hogy mekkora céget irányítanak. A nagyvállalatok vezetői például azt gondolják, hogy a túrizmust alig érinti a csatlakozás, míg a kis- és középvállalkozások vezetői szerint igenis nagy hatással lesz az EU-bővítés a turizmusra.

6. Hogyan változik a saját cége teljesítménye?

A kutatás során az is kiderült, hogy a vállalatvezetők a csatlakozás miatt szigorodó környezetvédelmi előírásokra, pályázatszerű finanszírozási formák elterjedésére számítanak a leginkább a szabályozórendszer változásait illetően. Saját cégüknél a csatlakozás után főleg új technológiák bevezetését tervezik, de várakozásaik szerint jelentősen emelkedik az árbevételük, s ezzel együtt a profitjuk is. Ugyanakkor ehhez minimális létszámemelkedést terveznek, vagyis a csatlakozás miatt sokan a cégük hatékonyságának a növekedésével számolnak.

7. Mit tettek a cégek a csatlakozás érdekében?

Az uniós csatlakozásra való felkészülés érdekében a vállalatok saját hatáskörükben különböző intézkedéseket tettek. Ezen cél érdekében a leginkább a nagyvállatok dolgoztak: ezeknek 85 százaléka tett valamilyen lépést azért, hogy megfeleljen a csatlakozás kihívásainak. A középvállalkozásoknál ez az arány már csak alig több mint 74 százalék, míg a kisvállalkozásoknál a 60 százalékot sem érte el.

S ami a konkrét intézkedéseket illeti: a vállalatok csaknem fele minőségi tanúsítványokat, szabványokat szerzett be, mintegy 40 százalékuk pedig informatikai fejlesztést hajtott végre. Körülbelül 20 százalékuk külső tanácsadót vett igénybe, s csaknem ennyien nemzetközi kapcsolatot létesítettek. Némileg szomorú, hogy a vállalatvezetők utolsó helyen említették a felkészülés érdekében tett intézkedések között a környezetvédelmi előírásokhoz való alkalmazkodást és az új jogi szabályozásra való felkészülést.

8. Terveznek-e terjeszkedést a közeljövőben?

A felmérés során a vállalatvezetők igen optimisták voltak saját cégük EU-felkészültségét illetően. A válaszadók 45 százaléka felkészültnek, 43 százaléka közepesen felkészültnek tartja saját vállalatát. Ugyanakkor jelentős különbségek voltak a felkészülés megítélését tekintve a vállalatméretek szerint. Nincs abban semmi meglepő, hogy a vállalatát felkészültnek ítélő vezetők a nagyvállalatoknál voltak a legtöbben (54 százalék), s ennél jóval elmaradtak a közepes vállalatoknál (46 százalék) és a kisvállalatoknál (46 százalék).

A gazdasági vezetőket arról is faggatták, hogy véleményük szerint milyen hatással lesz az EU-csatlakozás a saját vállalatuk tevékenységére. A válaszadók szerint a legnagyobb változás abban lesz, hogy nőnek a termékekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségi követelmények. Szintén nagy változás lesz, hogy jobban érvényesíthetőek lesznek a nemzetközileg akkreditált képesítések. A harmadik legjelentősebb változást pedig abban jelölték meg, hogy fokozódik a verseny a hazai középvállalati szektorban.

A csatlakozás miatt a tőkemozgás is növekszik. A vállalatvezetők több mint 40 százaléka arra számít, hogy a csatlakozás ösztönző hatással lesz a külföldi tőke behozatalára. Ugyanakkor ennél többen vélik azt (50 százalékuk), hogy nem lesz ilyen hatás, s mintegy 8 százalékuk szerint ez a tőkeimport visszaesésével jár majd. Növekedésre főleg a szállítás, raktározás iparágban tevékenykedők számítanak.

A vállalatvezetők 88 százaléka a csatlakozás után sem tervezi külföldi érdekeltség létrehozását, 10 százalék alatt van azok aránya, akiknek ez feltétlenül szándékában áll. A nagyvállalatok aktívabbak: ezeknek 18 százaléka akar külföldön terjeszkedni, a kisvállalatoknak viszont csak alig több mint 9 százaléka. A vállalatok többsége az EU korábbi 15 tagállamában akar érdekeltséget nyitni, 47 százaléka viszont a kelet-közép-európai térségben. Érdekesség, hogy a nagy és a középvállalkozások a kelet-közép-európai régiót részesítik előnyben, a kisvállalatok viszont az EU 15 tagállamát. A megkérdezettek közül egyébként 28 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy az EU valamely tagállamában kíván terjeszkedni: a legtöbben Németországban, majd Ausztriában, s Franciaországban akarnak érdekeltséget nyitni. A kelet-közép-európai térségben a megkérdezettek közül 31 szeretne terjeszkedni. A legfőbb célpont Oroszország, amely különösen a kisvállalkozások körében kedvelt: ezeknek 38 százaléka akar orosz érdekeltséget létrehozni.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.