Üzleti tippek

Kiket ellenőriz az APEH idén?

admin
admin

2004. 02. 05. 00:00

Bár idén a revizorok száma csökkent, ennek ellenére a kis- és középvállalati körben szinten tartja az ellenőrzöttségi szintet az adóhatóság, ahol idén a hatékonyságra helyezik a hangsúlyt.

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályokban idén túl sok változás nem történt, így azok érdemben nem befolyásolják az adóellenőrzés folyamatát. Ezen szabályok egyébként tavaly újultak meg alaposan. Nagy változást jelentett, hogy a törvény meghatározta ellenőrzési típusonként, hogy hány napon keresztül végezheti az ellenőrzést a revizor.

Ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy az adóhatóság indokolt esetben meghosszabbítsa a határidőt. Varga Árpád, az Adó- és Ellenőrzési Hivatal szakmai ügyekben illetékes elnökhelyettese szerint azt viszont nem tartalmazza a törvény, hogy hányszor élhetnek ezzel a lehetőséggel, vagyis emiatt szerinte akárhányszor is. A revizori idő korlátok közé szorítását méltányolja az elnökhelyettes, mert a vég nélküli ellenőrzéseknek gátat szab, ám emiatt nagyobb adózói együttműködésre lenne szerinte szükség. Bizonyos adózók azonban igyekeznek húzni az időt, lényegében akadályozzák az ellenőrzés folyamatát, abban bízva, hogy az idő leteltével szabálytalanságaik rejtve maradnak.

Korábban titoktartás övezte, hogy kiket akar az adott évben ellenőrizni az adóhatóság, 2003. január elseje óta viszont minden év február 20-áig az APEH ellenőrzési irányelvben köteles nyilvánosságra hozni az adott évi vizsgálati célpontjait.

Fokozott figyelem az importra

Az ellenőrzést érintő jogszabály-módosítások:

1. Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot a bíróság felülvizsgálta, akkor az adóhatóság ugyanabban az ügyben semmilyen ismételt ellenőrzést követően sem hozhat új határozatot.
2. Az egyes adóhatóságok egy időben is tarthatnak adóellenőrzést.
3. Rendezetlen, hiányos könyvvezetés esetén az adóhatóság az adózó kérése engedélyezi, hogy meghatározott időn belül adóellenőrzésre alkalmassá tegye iratait.
4. Az ellenőrzés eredményeként tett, jegyzőkönyvezett megállapításokat 8 helyett, 15 napig észrevételezheti az adózó, amit egyébként szóban is megtehet, s az adóhatóság írásba foglal.
5. Ezentúl az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza az adóigazgatási határozatok elleni fellebbezés szabályait, s az utólagos adómegállapítás fellebbezési határideje 15-ről 30 napra nő.
6. Az APEH a közösségi áruforgalom áfa-ellenőrzésébe bevonhatja a VPOP-t.
7. A hatósági eljárásnak nem minden esetben kell határozattal vagy annak minősülő hatósági okirattal zárulnia.

Alapvető változás idén sem lesz az ellenőrzési filozófiánkban – hangsúlyozta Varga Árpád. Mivel a 10 százalékos létszámleépítés az ellenőrzési területet is érintette, ebben az évben az összes ellenőrzés darabszáma csökken, ám a kis- és középvállalkozói körben – ahol az Állami Számvevőszék korábban a szükségesnél alacsonyabbnak találta az ellenőrzöttségi szintet – nem tervezik a vizsgálatok darabszámának a csökkentését. Ebben az évben az uniós csatlakozás az adóellenőrzésekre is nagy hatással lesz, mivel számos szabály módosul a csatlakozás miatt.

A legnagyobb jelentőségű dolog, hogy az uniós országok viszonylatában megszűnik az export-import fogalma. Jelentős költségvetési likviditási problémát okoz, hogy májustól a vámhatóság import esetén ezen termékek után nem veti ki a vámot és az áfát. Az adózók viszont jól járnak, hiszen az uniós országokból érkezett import után nekik kell önbevallás útján teljesíteni áfa-bevallási kötelezettségüket. Mindez nagy feladatot jelent az adóhatóságnak, mivel ellenőrizni akarja, hogy ez az áfa feltétlenül bekerüljön a költségvetésbe. A csatlakozást követően éppen ezért fokozzuk ezen a területen az operatív ellenőrzéseket – hangsúlyozta Varga Árpád.

Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a folyamatban lévő vámkezelések során az áfa meg legyen fizetve. Emellett „mélységi” vizsgálatokat is terveznek tartani a vámosokkal közösen, amikor is azt ellenőrzik például, hogy a Szlovákiából érkezett kisteherautó kitől hozta és hová viszi a termékeket. A vámszabad területi társaságok májust követően belföldivé válnak, vámszabad területi státuszuk ugyanis megszűnik, ezért az adóhatóság „kitüntetett” figyelmére ők is számíthatnak.

Az Európai Unióban az áfa a legfontosabb adónem, ezért kíváncsian figyelik a magyar adóhatóságot is: megtesznek-e mindent annak érdekében, hogy minden jogos áfa bekerüljön az államkasszába. Vagyis bár az áfa eddig is az APEH ellenőrzések középpontjában állt, májustól ez még inkább így lesz – hangsúlyozta Varga Árpád. Az áfakörben ebben az évben többnyire jogharmonizációs, valamint költségvetési okok miatt több termék és szolgáltatás átsorolásra került. Az adóhatóság nagy figyelmet szentel annak, hogy az adózók a változásokat követik-e, különösen azt vizsgálják majd, hogy megfizetik-e az építési telkek után a 25 százalékos áfát.

Előnyös és hátrányos szabályok

Vélhetően nem váltja ki az adózók örömét, hogy ez évtől már több adóhatóság – az állami, az önkormányzati és még a vámosok is – egyszerre is tarthat az adózónál ellenőrzést, bár némi előnye is van ennek: gyorsan túl esik minden „zaklatáson”. Szolnoki Béla, a BDO Kontroll Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint ez azért is előnyös, mert így elvárható, hogy a tényállást azonosan ítéljék meg. A hátránya viszont, hogy az esetleges hibák feltárására nagyobb a lehetőség.

A jogszabályváltozások közül az feltétlenül kedvező az adózók számára, hogy januártól bizonyos határidők emelkedtek: így a jegyzőkönyvben tett megállapítások észrevételezésére a korábbi 8 nap helyett 15 áll az adózók rendelkezésére. Előnyös az is, hogy feltételes adómegállapítás már nemcsak egy jogügyletre, hanem szerződéstípusokra is kérhető. Ugyanakkor az fájdalmasan érinti az adózókat, hogy szigorodik a becslési eljárás esetén levonható áfa megállapítására vonatkozó szabály: például az iratok ellopása már nem lehet erre indok. Szolnoki Béla adószakértő felhívja az adózók figyelmét egy új szabályra, amely szerint ugyanazt a jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, tehát a jogviszony egyik „szereplőjénél” tett megállapításokat köteles figyelembe venni a másik „szereplőnél”. Ez azt jelentheti például, hogy az egyik adóalanyra nézve hátrányos megállapítás előnyös hatását a másik adóalanynál ellentétesen szükséges megállapítani. Persze ez továbbra sem jelenti azt a kötelmet az adóhatóság számára, hogy a „visszajáró adó miatt” a másik adóalanynál köteles vizsgálatot kezdeményezni, és ezáltal „adó-semlegesen” zárni az ügyletet. Ez szerinte feltétlenül pozitív változás, hiszen így az adózó kiszolgáltatottsága csökken, ugyanakkor kérdés, hogy egy korábban hozott határozat felülvizsgálható lesz-e, ha a másik fél ellenőrzése során az adóhatóság mást gondol. Ugyancsak nem tisztázott, hogy ez elvnek tekintendő-e és alkalmazható-e kapcsolt árak és áfa-fizetés/levonás esetén is vagy csak az ügylet megítélésére vonatkozik.

Kis összegű áfabevallók a célpontban

Az áfa-ellenőrzések során a fogyasztók felé történő értékesítéseket vizsgálják: azt, hogy a számla-, illetve a nyugtaadási kötelezettségüket teljesítették-e. Arra is törekednek, hogy a végső fogyasztóként viselkedő adóalanyokra több figyelem jusson, ezért megnézik például, hogy a tárgyi adómentes tevékenységet végző adózók tényleg nem vonják-e le a felszámított adót.

Míg a korábbi években arra törekedett az APEH, hogy a nagy összegű, jogtalan áfa-visszaigényléseket megakadályozza, tavaly némileg módosított a taktikáján: az úgynevezett kisösszegű befizetőkre a korábbinál jóval nagyobb figyelmet szentelt. Ebbe a körbe egyébként azok az adózók tartoznak, akiknél a bevallott nagy összegű értékesítés adókötelezettsége megközelíti az ugyancsak nagy összegű beszerzés előzetesen felszámított adóját. Ezen cégek többsége jellemzően két tevékenységi körből kerül ki: egyrészt az építőiparban tevékenykedők, másrészt a számítástechnikai termékeket forgalmazók közül.

Az építőiparban tevékenykedőket tavaly már második évben kiemelten vizsgálta az adóhatóság. Vizsgálataik során kiderült, hogy a beruházások megvalósításában 1-2. szinten résztvevő tőkeerős, nagy gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozásoknál elsősorban a tévedések, a jogszabályok helytelen értelmezése okoz problémát, a szándékos jogszabálysértés ebben a körben nem jellemző. A beruházások megvalósításában a 3-4. szinten résztvevő kis- és mikro-vállalkozásoknál viszont több problémát találtak: fiktív számlákat, feketén foglalkoztatott alkalmazottakat, laza, hiányos számviteli rendet. A legtöbb adóhiányt áfában állapították meg, s bár volt néhány ágazat-specikus megállapítás is – a telek és a felépítmény értékének meghatározásában –, főleg a szakterülethez nem köthető hibákra bukkantak a revizorok.

Hatékonyságnövelés a kkv-szektorban

Tipikus „problémák” a kis- és középvállalkozásoknál:


– az adóalanyok egy része húzza az ellenőrzési határidőt,
– könyvelési anyagaik rendezetlenek, hiányosak,
– nem egyszer bevétel-eltitkolásra törekszenek,
– gyakran bejelentés nélküli alkalmazottat foglalkoztatnak,
– gyakori a nem vállalkozási célú beszerzések költségként történő elszámolása, illetve az ezekben felszámított áfa levonása is,
– többször találtak eltérést a revizorok a bevallás és a könyvelés adatai között,
– bizonylatok nélküli könyvelési tételekre is bukkantak.

A kis- és középvállalkozói körben – a létszámleépítés miatt – nem tudják idén emelni az ellenőrzések számát, viszont a hatékonyságot szeretnék növelni. Már csak azért is, mert tapasztalataik nem túl kedvezőek.

Ebben az évben ezen vállalkozói körben főleg a mikro- és kisvállalkozások adóalap-csökkentési lehetőségét, valamint a kis- és középvállalkozások tekintetében a hitelkamat utáni adókedvezmény igénybevételének jogosságát vizsgálja az APEH. Emellett különösen a költségelszámolásra vonatkozó adóalap-korrekciókat veszik „nagyító alá”. Sok hibát találtak a revizorok ezen vállalkozói körben a „kisebb” adókkal kapcsolatban is, ezért vizsgálják azt is például, hogy a környezetvédelmi termékdíjat vagy a kulturális járulékot valamennyi díj-, illetve járulékköteles termékre és szolgáltatásra megfizették-e. E két adónem a nagyobb vállalkozóknál is kiemelt ellenőrzési „célterület”.

A legnagyobb adóteljesítményű 3000 adózó legalább fele idén is számíthat 5 évre visszamenő, utólagos ellenőrzésre. Ebben az évben ebbe a „kitüntetett” figyelmet kivívó adózói körbe 360 millió forintot némileg meghaladó adóteljesítménnyel lehet bekerülni. Ezen, legjelentősebb költségvetési kapcsolattal rendelkező adózók egyik felét már tavaly vizsgálta az adóhatóság, amikor is főleg jogértelmezési hibák miatt állapítottak meg adóhiányt. Ezen vállalkozások között minimális volt a fiktív számlát befogadók, a bevételeiket eltitkoló, jogellenesen „elköltségesítő” vagy egyéb adócsökkentő technikát alkalmazó cég. Ráadásul – az adóhatóság örömére – ebben a körben a fizetési készség is jóval nagyobb az átlagosnál: vagyis a kivetett adóhiány be is folyik az államkasszába.

Akár kisebb, akár nagyobb vállalkozásról van szó, az adóhatóság kiemelt figyelmet szentel idén a kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatásnak. Senki ne lepődjön meg, ha az adóhatóság a hibásan teljesítőkkel szemben a törvényben meghatározott maximális szankciót veti ki – hangsúlyozta Varga Árpád. A szigor oka, hogy a jövő évtől már ezen adatszolgáltatás alapján veti ki az adóhatóság a magánszemélyeknek a személyi jövedelemadót, így nem lehet hibázni.

Az egyszerűsített vállalkozási adót tavaly vezette be a kormányzat, s bár az eva-befizetés összege majdnem duplája volt a várakozásoknak, idén mégis az adóhatóság kitüntetett figyelmét élvezi ez a vállalkozói kör. A revizorok kiemelt feladata idén az eva-alanyok bizonylatkiállítási kötelezettségének ellenőrzése. Jobb tisztában lenni azzal is, hogy ha az adózó számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, az eva-alanyisága megszűnik. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések során nagy figyelmet fordít az adóhatóság az olyan számlák befogadóira is, amelyek nagy összegű, eva-körbe tartozó vállalkozások által kiállított bizonylatokkal rendelkeznek. Szándékaik szerint ilyen esetben mind a számla befogadója, mind a kibocsátója alapos vizsgálat részese lesz, annak érdekében, hogy a revizor meggyőződjön a számla valóságtartalmáról és a gazdasági esemény tényleges teljesüléséről.

Kiemelt ellenőrzések

Kiemelt ellenőrzési célok és tevékenységi körök:

– munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatás,
– értékpapírok, juttatások,
– transzferárak alkalmazásának jogszerűsége,
– mikro- és kisvállalkozások adóalap-csökkentésének jogszerűsége,
– kis- és középvállalkozásoknál a hitelkamat utáni adókedvezmény jogszerűsége,
– evás cégeknél nagy összegű számlák,
– tartósan veszteséges vállalkozások,
– kereskedelmi tevékenységet végzők,
– ügyvédi tevékenység,
– szállítási tevékenység, teherfuvarozók és a személyszállítást végzők is,
– Sulinethez kapcsolódó adókedvezmény az szja-ban,
– lakáscélú adókedvezmények,
– vállalkozói szerződések minősítése,
– fekete foglalkoztatás kiszűrése.

Az adóhatóság idei ellenőrzési terve szerint nagy figyelmet fordítanak a tartósan veszteséges, valamint a bevallási kötelezettségüket nem teljesítő adózókra. Ebben a körben egyre gyakrabban alkalmazzák a jövedelem megállapítására a becslést, feltéve persze, ha a törvényi feltételei fennállnak. Ugyancsak kiemelt ellenőrzési „célpont” a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, különösen a textiltermékek és a lábbelik forgalmazói, valamint a jövedéki termékekkel kereskedők.

A szállítási szektor, főleg a teherfuvarozók is számíthatnak a revizorok kitüntetett figyelmére jövőre, részben a megemelkedett áfakulcs, részben a le nem vonható áfa növekedése miatt, valamint az EU-n belül megvalósuló áruforgalomban játszott meghatározó szerepük miatt. A személyszállítást végzőknél pedig azt vizsgálja az adóhatóság, hogy jogszerűen vették-e igénybe a fogyasztói árkiegészítést.

A magánszemélyek ellenőrzése során idén is azt vizsgálják, hogy jogszerűen vették-e igénybe az adókedvezményeket. Ebben az évben a számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezmény (Sulinet) lesz az ellenőrzések középpontjában. Változtak a lakáscélú támogatással kapcsolatos szabályok, ezért a lakáscélú adókedvezményekre is nagy figyelmet fordítanak. Az szja-ban még az egyre inkább növekvő forrásadós jövedelmeknek – például ingatlan bérbeadásból származó jövedelemnek – szentelnek kitüntetett figyelmet.

A fekete foglalkoztatás visszaszorítását fontos célnak tekintik az adóhatóságnál, ezért több vizsgálatot folytatnak a be nem jelentett alkalmazottak kiszűrése érdekében. Különösen az idényfoglalkoztatásra szakosodott vállalkozások – vendéglátás, építőipar, mezőgazdaság, és az élelmiszeripar egyes területei – számíthatnak ilyen jellegű vizsgálatokra.

A nyár elején lejár a moratórium, amit a kormányzat adott a tavaly júliusban kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeknek. Így most már nemcsak munkaügyi bírságra, hanem adóhatósági ellenőrzésre is számíthatnak azok a cégek, amelyek nem alakították át a kifogásolt színlelt, vagyis valójában munkaviszonyt palástoló vállalkozási szerződéseiket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.