Üzleti tippek

Gazdasági folyamatok 2004-ben – bizakodó vállalkozók

A magyar gazdaság felemás helyzetben van az uniós csatlakozás évében: miközben a makroadatokban van néhány konjunktúrára utaló változás is, más mutatók jelentős feszültségekre utalnak. Nagy a bizonytalanság, ennek ellenére a vállalkozók optimisták az ez évi gazdasági kilátásukat illetően.

A kormányzat pedig meghirdette a vállalkozások számára az első olyan pályázatokat, amelyeknek a forrása már nemcsak a magyar büdzsé, hanem az uniós „kassza” is. Viharosan kezdődött az év a magyar gazdaságpolitikában: a kormányzati várakozásokat messze meghaladó államháztartási hiány miatt menesztették a pénzügyminisztert. Mindez nem is volt meglepő, hiszen egyre sokasodtak a gazdaság szereplői számára kedvezőtlen jelenségek. A tárcáját várhatóan lapzártánkkal egy időben, február elejétől elfoglaló új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor egyelőre csupa „kellemes” dolgot ígért a vállalkozásoknak: a beruházások, az export és a gazdasági növekedés serkentését, kiszámítható és következetes gazdaságpolitikát, világos és betartható célokat. Mindezt úgy, ami a gazdasági szereplők számára a legideálisabb: az állami kiadások csökkentésével. Rögtön be is jelentette: február végéig – de lehet, hogy már hamarabb – 120 milliárd forintos kiadáscsökkentő programot állít össze.

Az elemzők, a gazdaságkutatók úgy vélik, hogy az új pénzügyminiszternek hiteles gazdaságpolitikát kell folytatnia, amelynek keretében részletes javaslatot kell tennie az állami kiadások megnyirbálására, s egyben azt ki kell nyilvánítania, hogy a tervezett 2008. helyett mikor lát reális esélyt az eurozónához történő csatlakozásra. Véleményük szerint csak egy ilyen meghirdetett program teremthet esélyt a kamatok csökkentésére, a forint stabilizálódására, s ily módon – többek között – a vállalkozások versenyképességének javítására. Mert mint az ICEG Európai Központ közgazdasági kutatóintézet kutatói állítják: „a forintgyengülés hátterében a gazdaságpolitika egészének súlyos hitelességi válsága áll.” Hasonlóan keményen fogalmaz Bokros Lajos, egykori pénzügyminiszter, aki szerint az a legnagyobb baj, hogy a magyar gazdaságpolitika nem export- és befektetés-orientált, s a magyar kormánynak nincs stratégiája sem a deficit csökkentésére, sem a költségvetési pénzek elosztásának módosítására.

Idei kilátások

S hogy az eseménydús évkezdet után mi várható 2004-ben a magyar gazdaságban? Ez nagyban függ az új pénzügyminiszter kiadáscsökkentő programjától is. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a világgazdaság élénkülése mindenesetre kedvező feltételeket teremt a magyar export- és a gazdasági növekedés számára. A GKI Gazdaságkutató Rt. a gazdaság dinamizálódását és a növekedés szerkezetének a változását várja ebben az évben. A makroadatokban egyébként van néhány konjunktúrára utaló változás is: így például, hogy az üzleti beruházások élénkülnek, az export és az ipari termelés gyorsul, a gazdasági növekedés dinamikája is gyorsul. Ugyanakkor más mutatók feszültségekre is utalnak: a folyó fizetési mérleg hiánya hatalmas, az infláció újra felpörgött. A pénzpiacon igen kedvezőtlen folyamatok zajlanak: a forint gyengült, a kamatok drasztikusan emelkedtek. A gazdaságkutatók szerint jó esély van arra, hogy a gazdaság gyorsan túljut a jelenlegi pénzpiaci krízisen, s lehetőség lesz arra is, hogy a rendkívül magas és a gazdasági növekedést nem támogató magas kamatokat csökkenteni lehessen. A lényegében gazdasági csúcsminiszternek kijelölt új pénzügyminiszternek azonban a legfontosabb feladata, hogy visszaszerezze a befektetők bizalmát, s a gazdaságpolitika hitelességét. Ehhez pedig feltétlenül hatásos, meggyőző változásokra van szükség a pénzügypolitikában.








A gazdasági fejlődés jellemzői 2004. (százalékban)
GDP-növekedés
Infláció
Beruházások növekedése
Export növekedése
Kormány
3,5
5,5-6
8,0
8
Ecostat
3,1
6,2
8,0
7,9
GKI Gazdaságkutató Rt.
3,5
6,2
8,0
8,0
ICEG Európai Központ közgazdasági kutatóintézet
3,3
5,9
5,5
7



Optimista vállalkozók

Mindenesetre az általunk megkérdezett vállalkozások optimisták az ez évi gazdasági kilátásaikat illetően. Legalábbis egy közepes méretű kereskedő, egy milliárdos árbevételű szolgáltató, és egy kisebb termelő cég – valamennyien az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása 2003 pályázat nyertesei – vezetői bizakodva nyilatkoztak, amikor arról faggattuk őket, hogy miként befolyásolják gazdasági várakozásaikat a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók, a forint–euró árfolyamának ingadozásai, valamint az uniós csatlakozás.

Kedvező várakozás a csatlakozás miatt

Megduplázták árbevételüket 2003-ban és az idén is hasonlóan jó eredményekre számít Szappanos György, a Testor Anyagvizsgálat – Méréstechnika Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a cég elmúlt évi sikereit elsősorban a különböző pályázatoknak köszönhette. Több közbeszerzési és Phare pályázaton voltak a nyertesek között beszállítóként, illetve vevőkörük számos olyan céggel bővült, amelyek maguk is eredményesen pályáztak hazai, vagy uniós támogatásokra. Mindez összességében a vállalkozás 740 millió forintra duzzadt árbevételének csaknem 40 százalékát tette ki.


Gazdasági folyamatok 2004-ben – bizakodó vállalkozók 1

Szappanos György

A forgalomnövekedés másik tényezője az uniós csatlakozás közeledtével megnövekedett igény a mérésekkel igazolt minőségi termékek gyártása iránt. Számos nemzetközi nagyvállalat magyarországi leányvállalata, illetve hazai kis- és középvállalkozások ismerték fel azt a tényt, hogy az EU piacain akkor tudnak eredményesen szerepelni, ha megfelelnek az ottani szigorú minőségi kritériumoknak. Mindezek igazolására pedig speciális mérőberendezések szükségesek, amilyeneket például a Testor Kft. is forgalmaz. Szappanos György hangsúlyozza, hogy amennyiben az idén is lesznek hasonló pályázatok, akkor forgalmuk dinamikáját szinten tudják tartani. Kedvező várakozásokkal tekintenek az uniós csatlakozás elé, hiszen az a gazdálkodókat a minőségi gyártás irányába mozdítja, s ez egyben a Testor Kft. számára is előnyös.

Derűlátását némiképp beárnyékolja a forint árfolyamának változása, amely kedvezőtlenül befolyásolja az elsősorban Nyugat-Európából származó termékek kereskedelmével foglalkozó cég teljesítményét. Mivel a vevők sok esetben egyedi termékeket rendelnek, s ezek szállítási határidői hosszúak, a változó árfolyam hatásait csak a szerződések időközi módosításával tudják kivédeni. Ez persze nem mindig sikerül, és szinte kivétel nélkül feszültséget okoz a vevő–szállító kapcsolatokban. Az instabil forint árfolyam mellett a 2004-re vonatkozó gazdasági szabályzók változásaiban sem lelte örömét a cégvezető, úgy véli, hogy a vállalkozásoknak még mindig túl sok adónemmel kell megbirkózniuk, ami a Testor Kft. esetében azt jelenti, hogy tizenkét munkatársa közül kettő csak az állami kapcsolatok folyamatos kezelésével foglalkozik.

Új piacokat céloznak meg


Gazdasági folyamatok 2004-ben – bizakodó vállalkozók 2

Süli András

Az 1,2 milliárd forintos árbevétellel rendelkező Grepton Informatikai Rt. utolsó jó éve a 2002-es volt, amikor jelentős növekedést tapasztaltak a piacon, ám 2003-ban ez a folyamat lelassult, és az év végéig sem igazolódtak be az ez évi gazdasági várakozásaik. Süli András igazgató szerint ennek oka részben az általános gazdasági gyengeségben volt keresendő, amelynek eredményeként a cégek visszafogták informatikai költéseiket. További indokként említi az informatika megváltozott szerepét, amelynek révén az a cég életét meghatározó tényezőből kevéssé lényeges, kiszolgáló funkcióvá módosult. A harmadik mozgatórugóként az állami informatikai költések jelentős visszafogását említi, amely érzékenyen érintette a Grepton Rt.-t is.

A társaság az elmúlt évben olyan stratégiát dolgozott ki, amely elébe megy az informatika ezen megváltozott funkciójának és 2004-ben elsősorban a szerepváltozás révén kialakult új piacokat célozza meg, vagyis az outsourcing, az adatbiztonság, az elektronikus aláírás terén hoz új ügyfeleket. Mindezen előkészületek fényében Süli András az idei esztendőt nem látja rosszabbnak cége számára, mint a tavalyit. Mint elmondta, az árfolyamok és a kamatok változása nem befolyásolja a cég működését, hiszen a Protomix Holding tagjaként jó lehetőségük nyílik a cash flow menedzsmentre. A szabályozó változások közül a leginkább a gépkocsi magánhasználat adózási szabályainak szigorítása érintette őket érzékenyen. A Grepton Rt. nagy lendülettel készül az uniós csatlakozásra. Másfél éve bíztak meg egy igazgatót azzal a feladattal, hogy járjon utána az uniós üzleti lehetőségeknek, építsen kapcsolatokat, térképezze fel a pályázati lehetőségeket, illetve tegye meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek a cég uniós felkészülése érdekében elengedhetetlenek.

Bíznak a támogatásokban


Gazdasági folyamatok 2004-ben – bizakodó vállalkozók 3

Kazi Károly

Nem hoz viszont jelentős változást az uniós csatlakozás a BONN Magyarország Elektronikai Kft. életében, hiszen több mint 250 saját fejlesztésű termékük többségére Koreában és Indiában építettek ki vevőkört. Mint Kazi Károly, a társaság ügyvezető igazgatója elmondta, a cég árbevételének mintegy fele származik a nemzetközi piacokról, amelyekkel helyi kizárólagos képviselőiken keresztül tartják a kapcsolatot. Az ingatag forint–euró árfolyam nem hat a cég pénzfolyamataira, hiszen árbevételük egy jelentős része dollárban keletkezik, amelyet meg is hagynak ebben a valutában, hogy érte Amerikából alapanyagot vásároljanak A hazai piac az elmúlt évben némiképp zsugorodott, a recesszió következtében mintegy 15 százalékkal kisebb árbevételt realizáltak.

A tavalyi fejleményekhez képest kedvező várakozásokkal tekintenek a 2004-es év elébe, hiszen már januárban váratlan megrendelések érkeztek, és terveik között olyan új területek meghódítása is szerepel, amelyeken még csak most épül a mobil piac. A cég az elmúlt évben a Széchenyi Terv nyertes pályázói között volt, de fejlesztési céljaik megvalósításához sikerült az OMS-től is támogatást szerezniük. Ezt a gyakorlatot az idén is folytatják, örömmel tapasztalták, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében több K+F pályázat is kiírásra kerül. A gazdasági szabályozók közül a cég számára a legnagyobb terhet a bérek járulékai jelentik, ami véleménye szerint egyrészt rontja a hazai cégek versenyképességét az unióban, másrészt idehaza a feketegazdaságot erősíti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik