Csökkenő vállalkozói kamatok

A tavaly év végi jelentős jegybanki (MNB) alapkamat-emelés fényében ez persze látszólag nem tűnik másnak, mint józan korrekcióvárásnak. Csakhogy a kamatvágásra – amely szinte azonnal kihat a kisvállalati betéti és hitelmódozatok tarifáira is – hamarosan sor kerülhet a bankok véleménye szerint.

A Citibank például úgy véli: az év elején 12,5 százalékos MNB-alapkamat márciusra 11, az év derekára 9,5, 2004. decemberig pedig mindössze 8,5 százalékosra rúghat majd. Így várhatóan hasonló arányban fognak csökkenni a kis- és középvállalkozóknak felszámolt kamatok is. Óvatosabb a Magyarországi Volksbank és a Raiffeisen Bank, amelyek idén év végéig egyaránt 300 bázispontos, azaz 3 százalékos kamatcsökkentést tartanak valószínűnek. Skonda Mária, a Volksbank vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi kamatszintek legföljebb március elejéig maradnak év eleji szintjükön. „Csak” a második negyedévtől vár ugyanakkor hasonló változást Tölgyesi Zoltán, a Raiffeisen vállalati üzletágvezetője.

Gyors banki reakciók az MNB döntéseire

A pénzintézetek nem értenek egyet azokkal a – vállalkozói körökben gyakorta felmerülő – vádakkal, hogy a jegybanki alapkamat-emelést saját hiteltermékeik árazásánál időben szinte azonnal követik, míg betéti oldalon csak lassan és fokozatosan lépnek. Az MNB kamatcsökkentéseinél viszont e logika szerint a kis- és középvállalkozások megtakarítási termékeinél volnának „fürgébbek” a hitelintézetek.

A jegybanki kamatemelésre rövid időn belül kényszerűen reagálni kell – világítottak rá a Raiffeisennél –, hiszen a bank kihelyezhető forrásainak egy részét a bankközi pénzpiacról szerzi be. Utóbbiak költsége viszont az MNB lépése után azonnal borsosabb lesz, márpedig a drágábban megszerzett forrást nyilvánvalóbban csak ugyanígy lehet kihelyezni. A bankok szerint a kiélezett hitelintézeti verseny miatt ilyen esetben a betéti kamatoknak is azonnal nőniük kell.

A pénzintézetek kamatdöntéseinek meghozatalára hivatott testületek, az eszköz-forrás bizottságok a jegybanki lépéseket követően maximum 1 héten belül – de inkább pár nap alatt, amint sikerül összegyűjteniük az ehhez szükséges információkat – határoznak a változtatásokról. Érdekes, hogy a pénzintézetek őszintén bevallják: az MNB- és a bankközi kamatok alakulása mellett a döntésnél igencsak fontos szempont, hogy milyen lesz az ügyfelek várható reakciója, vagyis hogy ők mennyit bírnak el. Több hitelintézet – így a CIB, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) és a Volksbank – is jelezte: kamatlépései előtt erőteljesen figyeli a piacon lévő többi bank reakcióit, igaz, hogy csak akkor mennek bele kamatversenybe, ha az nem veszélyezteti a bank jövedelmezőségi céljait.

Beruházni vagy megtakarítani?

Az üzleti terveiket megvalósítani kívánó kis- és középvállalkozások számára persze az elsődleges kérdés: érdemes-e a mostani kamatviszonyok között hosszabb távú beruházási hitelt felvenni vagy jobb időlegesen kivárni és a cég saját megtakarításait is fialtatni valahol? Nos, a bankok jó része az eladósodás mellett érvel. Az adott kisvállalat rövid távú érdekével – az időlegesen magasabb hitelkamatokkal –szemben fontosabbak lehetnek a hosszú távú célok, azaz a vállalat fejlődése – indokolta például e véleményét Demeter Ákos, a K&H Bank kkv-értékesítési főosztályvezetője.

Több, devizaalapú kölcsönfajtákkal is rendelkező hitelintézet a meglévő vagy új forinthitelek euró alapúvá tételét ajánlja a magas forintkamatok terheinek „kivédésére”. A Volksbanknál már számos kkv-ügyfél váltott ily módon, ami már az első – a korábbinál alacsonyabb – törlesztőrészlet kifizetésénél éreztette jótékony hatását. A pénzintézet, a Citibankkal és a CIB-bel együtt ugyanakkor azt is kiemelte: az euróalapú hitelek kedvező kamatát ellensúlyozhatja a kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás, így a forint árfolyamának az utóbbi hónapokban tapasztalt hektikus ingadozása. Márpedig a lehetséges árfolyamveszteség jelentősen megnöveli a kockázatot.

Árfolyamkockázat ellen határidős devizaügylet

Ennek kiküszöbölésére a legegyszerűbb banki eszköz a határidős (forward) devizaügylet: az exportőrők várható bevételeiket, vagy azok egy részét eladják, az importőrök pedig kifizetéseiket megveszik egy bizonyos kialkudott árfolyamon. A pénzintézet költségei az árfolyammarzsba vannak beépítve. Bökkenő az, hogy a bankok által elvárt tranzakciós minimumösszegek meghaladják a kis- és középvállalkozások számára teljesíthetőket: a CIB például 100 ezer dollárnak, a Raiffeisen, a Volksbank és a Citibank 50-50 ezer eurónak megfelelő ügyletet vár, igaz, több ügylet esetén ezek összeadódnak. A hitelintézetek ráadásul gyakorta csak 1éven belüli futamidőre kötnek forward, illetve – másik megoldásként – opciós ügyleteket. Utóbbi típusnál – amely nem kötelezettséget, hanem csak igénybe vehető jogot biztosít – általában a futamidőtől, a kötési ártól és a piaci árfolyamok ingadozásától függő előzetes prémiumot köteles fizetni a szerződő cég.

Néhány bank szerint azért ritka a kis- és középvállalkozások körében e két fedezeti megoldás, mert sokan közülük vonakodnak díjat fizetni egy nem kézzelfogható termékért. A vállalkozóknak mindenesetre alternatívát jelenthet, hogy az állami Magyar Exporthitel Biztosító immár 2001 óta szintén kínál kétfajta, fix díjú – már 5 ezer dollár vagy euró ügyletnél igénybe vehető – árfolyam-biztosítási módozatot.

Folytatódik a négylépcsős kormányzati hitelezési rendszer

A bankok már említett „hitelpártiságát” megkönnyíti, hogy tavaly több olyan, kedvező kondíciójú kis- és középvállalkozásoknak ajánlott költségvetési kölcsönkonstrukció indult útjára, amelyek 2004-ben is folytatódnak.

Ezen vállalkozói kör részére ajánlott négylépcsős kormányzati hitelezési rendszerből – amely a maximum 3 millió forintos kölcsönű mikrohitelből, az 1–5 millió forint összeget szavatoló Széchenyi-kártyából, a midihitelből, és az összesen 80 milliárd forint forrást biztosító Európa technológiai felzárkóztatási hitelből áll össze – jellegükből adódóan az utolsó kettőt forgalmazza „slágertermékként” a legtöbb bank. Már csak azért is, mert a tavaly október–november táján forgalmazni kezdett módozatok 2003-ban nem érték el a kívánt gazdaságélénkítő hatásukat.

A maximum 10 millió forint összegű midihitel nyújtásáról 2003. végéig 11 bank és 124 takarékszövetkezet állapodott meg az állami koordinátor szerepét ellátó gazdasági tárcával. E beruházási célú kölcsönfajtát az 50 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató, évi maximum 700 millió forint árbevételű (vagy legfeljebb 500 millió forint mérlegfőösszegű) cégek igényelhetik.

A kölcsönkamat 3 havi Bubor (budapesti bankközi kamatláb) plusz 4 százalék. A GKM azonban a kölcsön első részletének folyósításától számítva 3 évig évi 4 százalék kamattámogatást nyújt, így a kisvállalatnak csak a Bubornak megfelelő kölcsönterhet kell megfizetnie. A garanciadíj-támogatással is „felvértezett” konstrukció kötött állami kondíciói közt a bankok a szolgáltatás minőségében próbálnak kicsit versenyezni: a CIB például – mint Zimay Judit kommunikációs igazgató elmondta – gyorsított kölcsönbírálatot ígér, ha az ügyfélnek – s a legtöbb kisvállalat persze ilyen – a midihitellel együtt számított összes kötelezettsége nem haladja meg a 150 millió forintot.

Ami az akár euróban is felvehető Európa-hitelt illeti, a kamat itt az Euribort (irányadó európai bankközi kamatlábat) legföljebb 4 százalékkal haladhatja meg, a futamidőtől és az adósminősítéstől függően. E kölcsönfajtát az olyan, legalább 1 éve „eredményesen gazdálkodó” kis- és középvállalkozások igényelhetik, amelyek maximum 250 főt foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük pedig legfeljebb 4 milliárd forint (mérlegfőösszegük 2,7 milliárd forint). Az Európa-hitelt tehát a hazai mértékkel közepes nagyságú vállalatokra is tervezték, amit a 10–500 millió forint közötti kölcsönösszeg is jelez. A futamidő a szerződéskötést követően 4–15 év lehet, az üzleti tervhez igazodóan, érdemes tudni, hogy előnyben részesítik a maximum 7 éves kérelmeket. A midihitelhez szükséges saját erő, ami itt a nettó beruházási érték legalább negyede.

A csatlakozás nem hat a kamatokra

A jegybanki kamatszint mellett az ország idén májusi európai uniós csatlakozása is befolyásolhatja majd a hitelintézetek üzletpolitikáját. A bankok egyöntetű véleménye, hogy a belépés – a hazai makromutatók alakulásával, a világgazdasági helyzettel és a majdani eurózónához történő csatlakozással ellentétben – nem hat majd a kamatokra. A belépés miatt nem várható a devizahitelek arányának felfutása sem, legfeljebb a már említett, a forintosnál alacsonyabb eurókamatok hozhatnak kis változást.

Pozitív hír viszont, hogy az EU-belépő nyomán új finanszírozási csatornák nyílnak meg a hazai kis- és középvállalkozások számára. A gyökerek persze már több helyütt megvannak, több bank is kínál uniós forrásokat.