Az uniós csatlakozás után megjelenhet a bérelt helyiségben dolgozó vendéglősök tőkeerős konkurenciája. Január 1-jétől ugyanis az ingatlan tulajdonosa emelheti a bérleti díjat, illetve indoklás nélkül felmondhatja a tartós bérleti szerződést – írja a Világgazdaság.
A lakástörvény, és az ennek alapján hozott helyi rendeletek 2004. január 1-jétől – egyéves türelmi idővel – korlátlan, sem indoklást, sem cserehelyiséget nem igénylő felmondási jogot biztosítanak a tulajdonos önkormányzatoknak. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt évtized első felében sok bérlő – sok esetben tíz-, esetleg százmilliókat – fizetett a bérleti jogért annak reményében, hogy előbb-utóbb tulajdonossá válhat. E reményt egy 1994-es alkotmánybírósági rendelet hiúsította meg.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adatai szerint országosan 80-100 ezer, a fővárosban 25-30 ezer (ezen belül a Belvárosban 600-640) vállalkozást érint ez a szabályozás. Ezek között igen jelentős számban találhatók vendéglők.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke – gyakorló pécsi vendéglős – úgy véli, ezen mozgásra az EU-csatlakozást követően lehet számítani, hiszen ekkortól lesz lehetősége az EU-s országok vállalkozóinak arra, hogy letelepedjenek Magyarországon. Így május után jelentősen átalakulhat a magyarországi vendéglátóipar. A szakértők tőkeerős versenytársak megjelenésére számítanak ezért a forgalmas helyeken cserélődhetnek a bérlők. A hazai vállalkozók jórészt már felélték tartalékaikat.
„Az emberölésnek nincs romantikája” – a magyar true crime-ról beszélgettünk a BŰNtények Podcast alkotójával
Szatmári Péter páratlan részletességgel mutatja be hazánk meghatározó bűneseteit, sőt még Magda Marinkó gyerekkori barátjával is alkalma nyílt interjút készíteni a kutatásai során. Most lapunknak mesélt róla, hogyan vélekedik a magyar true crime világról, és felidézte az eddigi legemlékezetesebb élményeit a bűntények világában.
