A munkaügyi tárca adatai szerint a tavalyi, iskolán kívüli szakképzések közel 10 százaléka számítógép-kezelői tevékenységhez kötődött, 8,5 százalék esetében mérlegképes könyvelőket, 5-6 százalékát tekintve pedig könnyűgépkezelőket, illetve személy- és vagyonőröket képeztek ki. A kimutatások alapján úgy tűnik: ezek mellett például a kereskedő-boltvezetői, vendéglátó-üzletvezetői vagy éppen az adótanácsadói hivatásokra felkészítő programok a leginkább keresettek.
Az is lényeges, hogy a szakképzési ismereteket mennyire magas színvonalon, hasznosítható módon sajátíthatja el valaki a rendelkezésre álló kurzusokon, ami függ a képzési intézmény színvonalától is.
Cégen belül
A saját, vagy leendő munkatársainak szakképzést nyújtani akaró vállalatok közül egyre többen indítanak a cégen belül, saját szervezeti egységük keretében tanfolyamokat. A nagy, nemzetközi hátterű társaságok önálló képzési bázisokkal, megfelelő oktatógárdával is rendelkeznek e feladathoz. Emiatt közülük egyre kevesebben rendelik meg e kurzusok lebonyolítását valamilyen külsős oktatásszervező intézménytől – vélekedett Szivi József, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) igazgatóhelyettese. A 2001. évi felnőttképzési törvény alapján tavaly létrehozott NFI felel a hazai felnőttképzés fejlesztéséért, s irányítja annak akkreditációs folyamatát is.
Felnőttképzők
A profi felnőttképző vállalkozások szinte mindegyike – amellett, hogy több tucat munkatársat foglalkoztat, modern infrastruktúrája pedig megfelelő hátteret ad a gyakorlati képzéshez is – már kialakította hálózatát is az országban. A hűtőgép- és klímakezelőtől a tb-ügyintézőig számos szakképzési tanfolyamot bonyolító SZTÁV Rt. például fővárosi központja mellett Szegedtől Miskolcig még 6 városban, a már említett OKTÁV ugyanakkor inkább az ország középső részén, 5 nagy településen van jelen. A cégek közös jellemzője, hogy a hazai, részben normatív állami támogatású kurzusok mellett nyitnak a nagyvilág felé is: néhányan bekapcsolódtak a Világbanki Szakképzésfejlesztési programba, másoknál az Európai Unió rendszerébe illeszkedő bizonyítványokat – mint az EU-ban elfogadott ECDL számítógép-kezelői végzettségről szóló igazolást – lehet megszerezni.
A hazai felnőttképzés színvonalának egyenetlenségét mutatja, hogy a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége – amely a maga mintegy 200 tagszervezetével a szakma legnagyobb érdekképviseletének számít – nyáron nyilvános fórumon határolódott el a rossz körülmények között működő, valódi minőséget nem garantáló ál-oktatásszervezőktől. Örvendetes, hogy utóbbiak száma a hazai felnőttképzés akkreditációs folyamatának előrehaladtával valószínűleg szűkülni fog. Az NFI keretében ugyanis – bizonyára érzékelve a piaci visszaéléseket – még tavaly létrehozták az érintett intézmények minőségtanúsítását koordináló Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) Titkárságát. E független testület segítségével egy év alatt csaknem 700 képzési központot – tehát a piacon lévő intézmények mintegy 20 százalékát – akkreditálták. Az NFI igazgatóhelyettese szerint ez rendkívül jelentős eredmény ahhoz képest, hogy az EU egyes tagállamaiban (például Németországban) egyáltalán nincs a felnőttképzési rendszeren belüli, házi minőségtanúsítási rendszer.
|
Felnőttképzéseken részt vevők száma (fő) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
1998. |
1999. |
2000. |
2001. |
2002. | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szakmai alapképzés |
9 574 |
3 671 |
4 440 |
5 981 |
5 058 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Állam által elismert szakképesítést adó képzés |
80 245 |
112 967 |
118 604 |
131 611 |
125 296 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Állam által el nem ismert szakképesítést adó képzés |
6 820 |
7 005 |
9 954 |
7 114 |
6 089 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szakmai továbbképzés |
1 200 |
1 744 |
1 914 |
1 871 |
2 249 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése |
483 |
238 |
284 |
187 |
391 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés |
351 |
693 |
1 001 |
587 |
974 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Egyéb képzések |
4 670 |
6 471 |
8 145 |
9 274 |
9 416 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Összesen |
103343 |
132789 |
144342 |
156625 |
149473 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Háromszázezres piac
Az elmúlt öt esztendőben, 1998 és 2002 között mintegy másfélszeresére ugrott a hazai felnőttképzésben részt vevők száma. Ugyanilyen dinamikus mértékben gyarapodott a lebonyolított kurzusok mennyisége, amely az előző évben már közel 8 ezerre rúgott. A kedvező tendencia tavaly azonban váratlanul megszakadt, s enyhe visszaesés történt – derül ki a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) összesítéséből. Öröm az ürömben, hogy – mint maga a tárca jelentése is elismeri – a hivatalos számok legfeljebb mintavételnek tekinthetők. A munkaerő-piacokról, képző intézményektől kapott egyéb adatok szerint a valóságban a felnőttképzés volumene a regisztrált tanfolyamokhoz képest 2–2,5 szeres nagyságú lehet.
