Üzleti tippek

Egyetemeket is támogathatnak a vállalkozások

Érdekeltté teszi a jövő évtől az új szakképzési törvény a vállalkozásokat a szakképzésben. A tanulók foglalkoztatásával kapcsolatos költségeket egyszerűbben el lehet majd számolni.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről alkotott törvény a hozzájárulási kötelezettség mértékén nem változtatott, ez továbbra is a kifizetett munkabérek 1,5 százaléka marad. A tanulót nem foglalkoztató vállalkozások szabadon dönthetnek arról, hogy a hozzájárulás teljes összegét a központi alapba fizetik-e be, avagy csupán a 20 százalékkal tesznek így, a többit pedig közvetlenül valamely iskolának utalják át. Ezt eddig is megtehették, ám csupán a szakképzéssel foglalkozó intézményeket támogathatták, míg a jövőben egyetemeknek, főiskoláknak is adhatnak pénzt.

Az a vállalkozás, amely saját tanulókat is foglalkoztat, a hozzájárulás egyharmadát – tehát a 1,5 százalékból 0,5-öt – közvetlenül is tanulói képzésére fordíthatja. Ha egy vállalkozás tanulószerződéssel foglalkoztat tanulót, akkor a minimálbér 50 százalékát adhatja oda adómentesen a növendéknek, s új elem a szabályozásban, hogy minden egyes tanuló után 10 ezer forint átalányköltséget automatikusan elszámolhat a munkáltató. Korábban ezt csak tényleges számlák alapján, nagy-nagy bürokrácia árán tehette, bizonyítandó, hogy a munkadarabot nem a termelés, hanem a tanműhely használta fel. Ezzel jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció. Az országban egyébként jelenleg 14 500 tanulót foglalkoztatnak tanulószerződéssel, számuk egy év alatt megduplázódhat – vélekedett Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

Enyhülhet a szakképzés eddigi legnagyobb rákfenéje, nevezetesen az a gyakorlat, hogy az iskola a fejpénz miatt nem szívesen engedte ki a tanulót a gazdaságba, így a szakmunkástanulók képzése túlságosan is elméletorientált maradt, s nem igazodott a gazdaság igényeihez. Az új törvény értelmében ugyanis az iskola már nem érdekelt abban, hogy a 11-12. osztályban is magához édesgesse a tanulót, nem kap ezért plusz pénzt a költségvetéstől.

A törvény nagyobb szabadságot ad a munkáltatóknak azzal, hogy a szakképzési hozzájárulás helyben maradó hányadából nem csupán tanulókat lehet okítani, hanem a saját dolgozók képzésére, továbbképzésére is fordítható ez az összeg. A központi szakképzési alap – a hozzájárulás 20 százalékát a jövőben kötelező lesz ide befizetni – évente 20 milliárd forintból gazdálkodik, ennyit fizettek be eddig a munkáltatók szakképzési hozzájárulásként.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik