A közepes nagyságú cégek az idei gázáremelések fő vesztesei. Több tízezer hazai kis- és közepes vállalkozás gáztarifája 40-47 százalékkal nőtt, miközben a legnagyobb fogyasztóké alig több mint egy százalékkal. A következmény: más negatív hatásokkal – bér, áfa, ökoadó, gépkocsiadó változása – együtt felemésztheti a középvállalkozások egyébként befektetésre fordítható forrását.
Május után október 15-étől ismét emelkedett a vezetékes gáz ára, ezúttal a nem lakossági fogyasztók körében. A második emelés hidegzuhanyként érte a hazai vállalatokat, főként annak mértéke miatt. A két idei emelést összegezve, a középvállalati kategóriába tartozók, vagyis az óránként 100-500 megajoule-nyi gázt fogyasztók 47 százalékkal fizetnek többet a fűtőanyagért. Hasonló a helyzet a 20-100 megajoule-t igénylők csoportjában (körükben az emelés közel 46 százalékos), míg 500 megajoule felett csupán alig több mint egy százalék a különbség tavalyhoz képest. (Nem csupán a gázárak emelkedtek, hanem a teljes tarifán belül kisebb jelentőségű alapdíjak is, méghozzá a fent említettnél nagyobb, hetvenszázalékos mértékben.) Az októberi 16,4 százalékos emeléssel a középvállalkozások gáztarifája – szemben a lakosságéval – már elérte a világpiaci szintet.
A cégeknek nem volt módjuk felkészülni, nem is lehetett. A tavalyi választások zűrzavaros helyzetet teremtettek gázárügyben, elég csak a 60 százalékos ellenzéki riogatásra, majd a „nem e-me-lünk” kormányzati válaszra emlékezni. A jelenlegi emelés mértéke az éves öt-hat százalékos infláció mellett borzasztóan magas – főleg, hogy mások helyett kell fizetniük.
A teljes 2003-as árváltozás több tízezer magyar kis- és közepes vállalatot érint igencsak hátrányosan. Közéjük tartoznak azon közepes cégek, amelyeknek esetleg esélyük lehetne – a nagyvállalatok közé kerülve – a külföldi terjeszkedésre. Ezzel szemben a középvállalatok tőketartaléka – már ahol egyáltalán van ilyen – semmivé válhat az emelések hatására, és a versenyképességük is jelentősen romlik.
Az állandó tőkehiánnyal küszködő magyar többségű cégek számára ez a lépés jobb esetben is elvonja tőketartalékaikat, rosszabb esetben teljes ellehetetlenülést okozhat. Egyes esetekben meggátolja a beruházást, a piacszerzést.
Külön kérdést jelent, hogy a szakmai szervezetek miért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. S az is, hogy vajon mennyivel módosítja az inflációs várakozásokat ez az emelés – a közepesek és kicsik jellemzően a magyar piacra termelnek -, a munkanélküliség növekedéséről már nem is beszélve. S miután a cégeknek valakire át kell hárítaniuk az árváltozást, aki teheti, csökkenti alkalmazotti létszámát.
Sok ezer forintért akarnak ránk sózni teljesen hatástalan vérnyomáscsökkentőket
Számos gyógyteát és természetes kivonatot tüntetnek fel hatékony vérnyomáscsökkentőként, valójában azonban nincs számottevő hatásuk.
