Öt év múlva háztartása anyagi helyzete valamivel vagy sokkal jobb lesz, véli a magyar felnőttek közel egyharmada. Húsz százaléknyi kisebbség számol rosszabbodással, míg a lakosság közel fele úgy gondolja, hogy nem változik az életszínvonala, emelte ki Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója az idei életstílus-kutatásaik sajtótájékoztatóján hétfőn.
Ugyanakkor családja jelenlegi gazdasági helyzetével a magyar felnőtt lakosság mindössze 26 százaléka elégedett. A többség elégedetlen (74 százalék). A vizsgálat a legnagyobb eltéréseket az iskolai végzettség szempontjából tárta fel. Amíg ugyanis a diplomások 42 százaléka mondja magát elégedettnek, addig csak fele ekkora az arány a szakmunkásképzőt végzettek vagy annál kevésbé képzettek körében.
A véleményeket természetesen az anyagi helyzet is befolyásolja. A havi nettó 80 000 forintnál kevesebbe jövedelemmel rendelkező háztartásban élők között jóval kevesebben elégedettek, mint akiknek magasabb a keresete. A 15 éves és idősebb felnőtteket fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével végzett kutatás megállapította: az idén megkérdezettek nagyobb része, 45 százaléka gondolja, hogy tíz évvel ezelőtt valamivel vagy sokkal jobb anyagi körülmények között élt.
További 35 százalék körülbelül ugyanolyan helyzetben volt, mint most. Mindössze 20 százalék számolt be javulásról. A kérdésre, hogy mit gondol, mennyi ideig fog tartani, amíg eléri azt az életszínvonalat, amellyel elégedett lesz, legtöbben három-öt évet jelöltek meg. Azután hat-tíz év, több mint tíz év következik. Már most ugyanolyan kevesen elégedettek, mint ahányan egy-két éven belül számítanak gyors javulásra. A válaszadók 17 százaléka úgy gondolja, sohasem éri el azt az életszínvonalat, amellyel megelégedne. További 20 százalék pedig nem tudja a választ.
Mit jelent önnek a pénz?
A válaszadók legtöbbje, 70 százaléka számára eszköz családja jövőjének biztosítására, hangsúlyozta Kozák Ákos. További 41 százalék az elvégzett munka megérdemelt díjának tartja. Utána következik a „szavazatok” 22 százalékával, hogy a pénz lehetőséget nyújt az élet apró örömeinek élvezetére. Problémáinak elfelejtéséhez segíti hozzá a válaszadók 11 százalékát. Mindössze 4 százalék képviseli azt a felfogást, hogy a pénzt el kell költeni, mert a jövő bizonytalan. Főállású jövedelme a megkérdezettek 49 százaléka szerint összességében nem elég a megélhetéshez.
Jóval kisebb rész, 29 százalék véli azt, hogy megél a főállásából. Tanácstalan a kérdésben a fennmaradó 22 százalék. – Kutatásunk kiterjedt arra is, hogy az emberek mennyire elégedettek azokkal a körülményekkel, amelyek befolyásolják életük minőségét, közérzetüket – mutatott rá Kozák Ákos. – Konkrétan kilenc témára kérdeztünk rá, és legtöbben a szomszédokkal vagy barátaikkal való kapcsolatukkal elégedettek, azután sorrendben a családi állapot, teljesítőképesség, lelkiállapot, egészségi állapot következik, majd a lakáskörülmény.
A megkérdezettek felénél kisebb része elégedett szabadideje eltöltésének módjával, munkahelyével, és legkisebb az arány a pénzügyi helyzetnél. Általában elmondható, hogy a magasabb társadalmi státuszúak és a képzettebbek körében nagyobb az elégedettek aránya. Azután lefelé haladva a társadalmi státuszok majd a végzettségi kategóriák között egyre kisebbek az elégedettségi mutatók. A korosztályok közül a 15-30 évesek látják legpozitívabban a saját helyzetüket.
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.
