Összességében 2,8-2,9 milliárd forintnyi támogatási előleget igényeltek az aszálykárosult gazdák a tegnap lejárt határidőig a rendelkezésre álló 10 milliárd forintos dotációs keretből. Az FVM szerint a bejelentkezések végül igazolták az előzetes várakozásokat. A termelők viszont azonnali vizsgálatot sürgetnek a túlságosan szigorúnak tartott támogatási feltételek miatt.
Az FVM eddigi összesítései szerint 2,8-2,9 milliárd forint támogatási előleget igényeltek a termelők az idei rendkívüli szárazság miatt. A bejelentkezési határidő tegnap járt le. A vissza nem térítendő előlegre az volt jogosult, aki 30 százaléknál nagyobb kárt szenvedett. Ez esetben a szántóföldi növények után hektáronként 3 ezer, a zöldség- és gyümölcskultúrákra 6 ezer forint járt a kormány által elkülönített 10 milliárd forintos keretből.
A tárca megyei hivatalai folyamatosan adják ki az úgynevezett támogatási igazolásokat, amelyekkel a gazdáknak az APEH-hez kell fordulniuk – tudtuk meg. A hivataloknak az igazolásokat legkésőbb augusztus 31-ig kell kiállítaniuk. Mint ismert, a hónap közepi kimutatásokból még az derült ki, hogy a termelők meglepően kevés, mindössze 780 millió forintnyi kárenyhítő dotációra tartottak igényt, holott a teljes aszálykár nagyságát a minisztérium is 100 milliárd forintra becsülte. Azóta a kérelmezők száma megduplázódott, és a tárca szerint végül a 2,8-2,9 milliárd forintnyi előleg is – amely 0,9-1 millió hektárnyi területre vonatkozik – igazolta az előzetes várakozásokat. Az összeg tovább nőhet, mivel eddig az igények 80-90 százalékát dolgozták csak fel. A termelők ráadásul november 30-ig jelenthetik be végleges kárukat, függetlenül attól, hogy most kértek-e előleget, vagy sem.
A legnagyobb gazdálkodói érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ugyanakkor azonnali vizsgálatot és szabályozási korrekciót sürget a szigorúnak tartott támogatási feltételek miatt. Horváth Gábor, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta: biztosra vehető, hogy a termelők egy része nem fért a dotációkhoz, mivel az apparátus a rendeleti előírásokkal túlságosan bebiztosította magát a többletigénylések ellen. Emellett gondot okozhatott, hogy a kormány indokolatlanul alacsonyan határozta meg a kárenyhítési előleg mértékét. További nehézséget jelenthetett a terméskiesések megállapításához szükséges bázis meghatározása is, mivel egyes termelők már a megelőző években is súlyos aszálykárokat szenvedtek – állítják ágazati szakértők.
