Heteken belül megkezdődnek a jövő évi bérekre vonatkozó egyeztetések, ám egyelőre egyik fél sem alakította ki végleges álláspontját arról, milyen mértékű keresetnövelést és minimálbér-emelést tart elfogadhatónak.
Egy felmérés már ad némi támpontot a munkaadók elképzeléséről: a PricewaterhouseCoopers PayWell 2003 fizetési és kompenzációs felmérésében részt vevő, Magyarországon tevékenykedő vállalatok 2004-re átlagosan 7,5 százalékos emelést terveznek – számolt be a felmérés előzetes adatairól Szilágyi G. Andrea, a kutatás vezetője. Hozzátette, az idén átlagosan 6,9, 2002-ben pedig 10,5 százalékkal emelték a fizetéseket a megkérdezett vállalatok.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala csak a kormány adó- és járulékfizetési elképzeléseinek ismeretében tudja számszerűsíteni igényét, az azonban már most tudható, hogy a szakszervezetek a versenyszférában legalább a GDP növekedésének megfelelő, azaz 3,5 százalékos reálbér-növekedést látnak indokoltnak.
Noha a Pénzügyminisztérium a bérek reálértékének szinten tartását szorgalmazza, korántsem biztos, hogy a kormányoldal ezt a javaslatot viszi majd az OÉT elé. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: a kormányoldal csak azt követően alakítja ki a bérekre vonatkozó javaslatát, miután döntött a jövő évi adókról és járulékokról.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
