Brüsszelben ősszel dolgozzák ki, hogy a csatlakozó országok mezőgazdaságát miként illesztik be az EU agrárreformjába. A szakértők szerint annyi bizonyos, hogy Magyarország esetében a kialkudott támogatások nem csökkennek.
A gazdasági hatások azonban egyelőre nem prognosztizálhatók, mivel nem tudható, hogy az uniós agráriumban milyen szerkezeti változásokat hoz a reform.
Az EU által már elfogadott agrárreformcsomag alapján a közvetlen támogatásokat részlegesen elválasztják a termeléstől. Látszólag változatlan az alapkoncepció, miszerint a közvetlen kifizetéseket összevont gazdaságtámogatás formájában folyósítják. A közvetlen kifizetések mérséklődnek: ezek egy farmergazdaságnak adott összegét 2005-ben 3, 2006-ban 4, 2007-től pedig 5 százalékkal csökkentik. A visszafogás csak az adott gazdaságnak járó közvetlen támogatás 5 ezer eurót meghaladó részére vonatkozik, egységesen, differenciálás nélkül. A megtakarításból 1 százalékpontnak megfelelő összeg felhasználásáról a tagország saját szempontjai szerint dönt, a többit az Európai Bizottság által rögzített szempontok szerint lehet majd felhasználni. A rendszernek ugyanakkor biztosítania kell, hogy a megtakarított összeg 80 százaléka abban az országban maradjon, ahol keletkezett.
Alakítsa ki az agrárpolitika középtávú tervét, és terjessze az Országgyűlés elé – javasolja a kormánynak az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevők szerint az agrártárcának minél hamarabb fel kell számolnia az uniós csatlakozáshoz szükséges intézményfejlesztésben mutatkozó lemaradást. Az ÁSZ a tárca átvizsgálása után egyebek mellett kifogásolja, hogy az agrártámogatási rendszer hiányosságai miatt a termelők hátrányos helyzetbe kerülhetnek az EU-csatlakozás után. Nem harmonizálták ugyanis a támogatási és szabályozási rendszert, s elmaradt a termékpálya szerinti támogatás átvétele: a csaknem 100 jogcímű támogatási rendszer pedig elaprózott. Nem készült még el az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) sem, amely az uniós támogatások alapja.
