Egy 2004 januárjában hatályba lépő rendeletmódosítás szerint csak azok a személyautók helyezhetők forgalomba idehaza, amelyeknek a motorja az Euro 3-as környezetvédelmi követelményeknek megfelel. Ilyen autók azonban csak 1999 óta róják Európa útjait.
Meglehet, az utolsó jó évüket élik idén az importhasználtautó-kereskedők. Jövő januártól ugyanis jóval szigorúbb szabályozás lép életbe az autóbehozatallal kapcsolatosan – írja a Magyar Hírlap. Amíg idén forgalomba lehet helyezni 1996-os évjáratú, külföldön futott jármûvet, addig jövőre csak az 1999-től gyártott gépkocsikat engedik behozni az országba. Ekkortól álltak forgalomba ugyanis az első, a szigorú Euro 3-as szabványt is teljesíteni tudó jármûvek. Januártól pedig egy GKM-rendeletmódosítás szerint csak ilyen, külföldön vásárolt autó kaphat magyar rendszámot.
A szigorítást egy 2002. december 28-án megjelent rendeletmódosítás tartalmazza – tudta meg a Magyar Hírlap Szoboszlay Miklóstól, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetőjétől. A nem titkolt cél az volt, hogy megóvjuk az országot a roncsautók özönétől.
Az EU-ban is tilos
Hasonlóan kemény importszabályozás egyébiránt nem idegen az unióban: Finnországban például már 2001-től alapkövetelmény a használt autó behozatalakor, hogy az Euro 3-as környezetvédelmi előírásokat teljesítő erőforrás szunnyadjon a motorháztető alatt. Ennek nyomán tavaly töredékére esett vissza a finneknél a behozatal.
A tagállamok nemzeti hatáskörben állapíthatják meg, hogy milyen autókat engednek forgalomba helyezni területükön, ennélfogva az uniós csatlakozás 2004. május elsejei dátuma sem hoz e téren változást. Magyarán a szabályozás ezután is hatályban marad, módosítása – Szoboszlay Miklós szerint – nincs napirenden.
Szabadulnának a roncsoktól a nyugatiak
Pedig egy enyhébb szabályozásnak igencsak örülnének tőlünk nyugatra. Az ok: a forgalomból kivont autók környezetbarát megsemmisítését előíró “roncsautó-rendelet”. Óriási tehertől szabadulnának meg ugyanis azok az EU-tagállamok, melyek még időben ki tudják söpörni – értsd keletre eladni – használt autóik seregét. S ez fordítva is igaz: súlyos koloncot vennének nyakukba a “befogadó” országok, hiszen ahol a kimustrált autók utolsó kilométereiket futják, ott kell majd gondoskodni szakszerû szétbontásukról. “Már csak ezért is életveszélyes lenne egy esetleges kapunyitás” – vélekedik a szakember.
A jelenlegi szabályok szerint szilveszterig környezetvédelmi okokból csak 1996 után gyártott s a hazai forgalomba helyezési szabályoknak megfelelő autó kaphat magyar rendszámot. Jelen pillanatban a behozható autók körét – a mûszaki állapot mellett – a környezetvédelmi szempontok határozzák meg.
Jön a regisztrációs díj
Az unióban gyártott autók után vámot már most sem kell fizetni, fogyasztási adót viszont annál inkább. Ennek mértékét elsősorban a jármû kora és a katalizátor megléte, illetve hiánya szabja meg. A jelenlegi “sarc” tíz és 32 százalék között mozog. Előbbi mutató a négyévesnél fiatalabb katalizátoros autókra vonatkozik, míg a legmagasabb értéket az ennél régebbi, nem katalizátoros autók esetében alkalmazzák. Csakhogy a fogyasztási adó az EU-harmonizáció jegyében legkésőbb jövő májusban átadja a helyét a regisztrációs díjnak. Ennek mértékéről a Magyar Hírlap információi szerint ma tárgyal a kormány.
Az unión kívülről jövő, illetve nem az EU-tagállamokban gyártott gépkocsikat továbbra is megdrágítja a vámteher. Igaz, a jelenleg alkalmazott vámmértékek – 13-tól 73 százalékig – differenciáltan csökkennek, igazodva a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaihoz. Csökkenés azonban e téren is lesz, mégpedig átlagosan 30-40 százalék. Amennyiben következetes az állam, úgy a regisztrációs díj képében ezt a megtakarítást is “illene” elvonnia.
