Még tisztázatlan az uniós reform hatása a magyar mezőgazdaságra

Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) azt fontolgatja, hogy saját javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé a közös agrárpolitika kifizetési rendszerének Magyarországon való alkalmazásáról, nem várva meg a Brüszszel által októberre ígért bizottsági javaslatot.

Hazánknak arról kell döntenie, hogy élni kíván-e a csatlakozási szerződésben rögzített egyszerűsített kifizetés lehetőségével, vagy a jelenlegi tagállamokban működő, sokkal bonyolultabb, ám mindenféle hátrányos megkülönböztetés lehetőségét kizáró eredeti rendszert alkalmazza-e. A döntést októberre kell meghozni, akkorra ígérte javaslatát a bizottság is. „Talán nem mindig az a célravezető, ha Brüsszelre várunk” – mondta Vajda László, az FVM integrációs főcsoportfőnöke.

Az EU agrárpolitikájának közelmúltban véglegesített reformja sok elemében az egyszerűsített kifizetési rendszer felé mutat – vélte Szabó Sándor, a Külügyminisztérium (KüM) főcsoportfőnöke. Szerinte a többi tagjelölt is efelé hajlik, egyesek már be is jelentették ezen döntésüket. Egyúttal azt is közölte, hogy szeptemberben tárgyalások kezdődnek a bizottság és Magyarország között arról, miként kell hozzáigazítani az EU-csatlakozási megállapodást a reformhoz.

Sem Vajda, sem Szabó nem tudott jóslásokba bocsátkozni arról, hogy pontosan miként érinti majd a reform a magyar agráriumot. Mint mondták, a rendszer annyira megváltozik, és a termelők reagálása olyan nehezen jelezhető előre, hogy csak néhány év múlva lehet majd felmérni a hatásokat. A KüM főcsoportfőnöke mindazonáltal úgy vélte, a magyar mezőgazdaság adottságai olyan jók, hogy a piaci irányba való elmozdulásként értékelhető kap-átalakítás inkább javára válik majd, mint kárára.

Ez az első olyan uniós agrárreform, amelynek során már figyelembe veszik a fogyasztók érdekeit, még ha csekély mértékben is – mondta Szabó, utalva arra, hogy az eddigi rendszerekben kizárólag a termelő állt a középpontban. Szerinte a közös agrárpolitika legújabb átalakítása sehol sem fog az árak emelkedéséhez vezetni, hiszen az unió mezőgazdaságát a túltermelés jellemzi, így az esetleges kínálatcsökkenést elbírja a piac. A tejágazatban ráadásul jelentősen csökkennek az intervenciós felvásárlási árak, igaz, ez vélhetően nem okoz komolyabb fogyasztóiár-csökkenést, mert a tejárak jellemzően ma is meghaladják az intervenciós szintet. Szabó azt is elmondta, hogy a természeti katasztrófák esetén a csatlakozás után szintén lesz lehetőség nemzeti forrásokból kártérítést adni, de ezt engedélyeznie kell az Európai Bizottságnak.