A mezőgazdasági termékek globális termelése és kereslete tovább bővül 2008-ig az OECD legújabb előrejelzése szerint. Ezen belül jobban nőhet az állati eredetűek és a takarmányok kínálata, illetve fogyasztása, mint a kenyérgabonáé. A termelési többlet döntően a fejlődő régiókban várható, ám azok importigénye is tovább erősödhet, főleg a magasabb feldolgozottságú termékek iránt.
A világgazdaság, ezen belül az ipari országok gazdaságának jövő évtől várható megélénkülése, valamint a fejlődő régiók népességének növekedése erősödő keresletet teremt a mezőgazdasági termékek iránt – jósolja az OECD 2003–2008. évi agrárpiaci előrejelzése. Főleg a durva szemű gabonák (döntően a kukorica) és az olajos magvak, valamint a magasabb feldolgozottságú, illetve nagyobb proteintartalmú (lásd húsok) termékek iránti igény nőhet a búzából és rizsből készült alaptermékek rovására. Az olajos magvak globális fogyasztása például 2008-ig elérheti a 288 millió tonnát, ami 17 százalékos emelkedés lenne. A szerkezeti eltolódásokat elsősorban a fejlődő országok fogyasztási szokásainak változása idézi elő, a takarmánycélú keresletük akár 19 százalékkal is nőhet 2002 és 2008 között. Az érett OECD-piacokon ezalatt csak kisebb keresletnövekedés esedékes.
A bővülő kereslet nyomán az agrárnyersanyagok és feldolgozott termékek külkereskedelme is tovább növekedhet az 1997–2001. évi időszakhoz képest. Ezen belül az OECD-országok nettó külforgalma leginkább a gabonafélékből és a tejtermékekből nőhet, míg a húsfélékét némileg lassíthatja a nagyobb belső fogyasztás, valamint a fokozódó nemzetközi verseny. A világkereskedelmet ugyanakkor továbbra is jelentősen befolyásolja, hogy az OECD-országok erősen támogatják és védik az agrárágazatukat, és több fejlődő államban is kereskedelmi korlátozásokat léptettek életbe.
Ami az agrárárakat illeti, hosszabb távon általános drágulás várható, ám rövid távon eltérően alakulhat a szántóföldi terményeké és az állati eredetű termékeké. Az Észak-Amerikát és Ausztráliát a közelmúltban sújtott szárazság érezhetően csökkentette a gabonafélék és az olajos magvak globális kínálatát, ami erős lendületet adott azok világpiaci árainak. Az említett nagy exportrégiók szántóföldi termelésének újbóli felfutásával az árak először (az idén) valószínűleg meredekebben csökkennek, majd a növekvő kereslet hatására ismét lassan emelkedni kezdenek, egészen 2008-ig. Ez alól kivételt képezhet a jelenleg nyomott árú rizs, amely a készletek apadásával lendületesen drágulhat hosszabb távon.
Az aszály, illetve a takarmányok drágulása miatti kényszervágások nyomán felduzzadt kínálat és a gyenge kereslet rövid távon visszafogja a húsok és tejtermékek többségének árait, majd az igények erősödésével újra emelkedés várható. Ám a galoppnak határt szabhat a hús- és tejágazat javuló termelékenysége. Az olcsón termelő nádcukorexportőrök, elsősorban a vezető szállító, Brazília dömpingkínálata, illetve az OECD-országokban tapasztalható jelentős támogatás miatt a cukorárak ugyanakkor végig alacsonyak maradhatnak a harmadik piacokon.
Az előrejelzést mindazonáltal nehezíti, hogy a mindenkori cukorkereskedelmet lényegesen befolyásolhatják piac- és feldolgozáspolitikai (lásd Brazília változó alkoholosüzemanyag-programja) megfontolások.
