Csak a munkaügyi bírság megfizetése alól mentesül a színlelt vállalkozónak minősített dolgozókat foglalkoztató munkaadó. Ennek összege 50 ezertől hatmillió forintig terjedhetne. A többi szankciót viselnie kell. Így azt is, hogy átminősítés esetén az APEH öt évre visszamenőleg behajtja az elmaradt járulékokat, adókat. Az érintett szakmák képviselői hiába lobbiztak, nem kaptak haladékot. Most az Alkotmánybíróságtól és a politikától várnak megoldást gondjaikra.
Nincs rá politikai szándék és technikailag is kivitelezhetetlen az, hogy a munka törvénykönyvének színlelt vállalkozói szerződéseket érintő, július elsejétől hatályos rendelkezéseit csak később léptessék életbe. Ezt a szaktárca politikai államtitkára, Csizmár Gábor erősítette meg. Bár több szakmai szervezet moratóriumért lobbizott a döntéshozóknál, a törvény nem változik. Eközben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF) felemás döntés született az új szabályok végrehajtásáról.
Munkaügyi bírság: ‘lehetőség szerint kerülni’
Ha a munkaügyi felügyelő megítélése szerint munkaviszonnyá kell átminősíteni az adott megbízási vagy a vállalkozói szerződést, akkor a színlelt szerződéssel foglalkoztató munkáltató mindössze az 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő munkaügyi bírság megfizetése alól mentesül. Az összes többi szankciót viszont viselnie kell – derül ki az OMMF útmutatójából. A területi munkaügyi felügyelőségeknek ennek alapján kell eljárniuk.
A június 4-i keltezésű útmutató szerint az álvállalkozások feltárásakor “lehetőség szerint kerülni kell a munkaügyi bírság alkalmazását”. Ha azonban a jogsértés gyanúja felmerül, akkor az átminősítésre irányuló államigazgatási határozatban – mely alapesetben 30-60 napon belül megszületik – kötelezni kell a munkaadót a jogszabályok betartására.
Az APEH visszamenőlegesen is bírságol?
Ha ezt a kötelező határozatot a munkaadó 15 napon belül nem támadja meg munkaügyi bíróság előtt, úgy az jogerőre emelkedik. Ezt követően a munkaügyi felügyelő az APEH illetékes szervének jelzi az esetet – tájékoztatott egy neve mellőzését kérő felügyelő. Hozzátette azt is: értelmezése szerint az adóhatóság visszamenőlegesen is fog bírságolni, illetve behajtja az elmaradásokat.
Az APEH-nak már 1999 óta jogában áll a biztosítási jogviszonyokat ellenőrizni, és ennek keretében a vállalkozói szerződéseket át is minősítheti munkaviszonnyá. Kétségtelen ugyanakkor, hogy erre eddig évente csupán néhány tucat esetben került sor – közölte Ferenczi Judit, az adóhivatal ellenőrzési főosztályának vezetője.
Az adóhivatal nem ellenőriz gyakrabban
Az osztályvezető szerint az APEH nem tervezi a hasonló vizsgálatok számának emelését, mivel a hivatal ellenőrzési kapacitását sem növelik július 1-jétől. A munkaügyi szervektől érkező bejelentések száma július 1-je után várhatóan emelkedni fog. Az APEH azonban nem automatikusan jár el, hanem minden esetben külön vizsgálatot kell lefolytatnia.
Az ügyek elévülési ideje öt év, azaz átminősítés esetén az APEH ennyi időre visszamenőlegesen is behajtja a cégektől az elmaradt járulékokat, illetve adókat. Emellett az adóhivatal bírságot is kiszab az érintett cégekre. Ennek összege az APEH-nél keletkezett adóhiány összegének legfeljebb 50 százaléka, igaz a gyakorlatban átlagosan ennél alacsonyabb a büntetés nagysága.
A munkaügyi felügyelők csak a hatályos szerződéseket vizsgálják
Arra a kérdésre, hogy a munkaadókat visszamenőlegesen is bírságolhatják-e, Csizmár Gábor azt válaszolta: az adóhatóság jogosítványai nem változtak. A munkaügyi felügyelők az ellenőrzés pillanatában hatályos szerződéseket vizsgálhatják, a korábbiakat nem.
A politikai államtitkár szerint egyébként az Mtk. módosításával nem bővültek a munkaügyi felügyelők jogosítványai. Míg korábban többé-kevésbé szubjektív módon ítélhettek meg egy-egy esetet, addig júliustól pontosan meghatározott kritériumok alapján minősíthetnek munkaviszonnyá színlelt szerződéseket.
A vagyonőrök az AB-hez, a lapkiadók a politikához fordultak
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az Alkotmánybírósághoz fordul. Arra kérnek választ, a munkaügyi ellenőrök felhatalmazást kaphatnak-e a vállalkozói szerződések átminősítésére, megtehetik-e ezt visszamenőlegesen. A tervezett próbaperekkel olyan precedensértékű ítéleteket szeretnének kiharcolni, amelyek megkérdőjelezik a július 1-jén életbe lépő szabályozás jogi alapját. Sasvári Árpád, a szakmai szervezet budapesti vezetője szerint a cégek zöme nem tudja megvárni ezek végeredményét, s inkább a feketegazdaságot választja, mert nem tudja kitermelni a többletköltségeket.
A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) elnöksége valószínűleg azt fogja javasolni, hogy nullázzák le a közúti fuvarozóknál a július 1-je előtti időszakot – mondta Dittel Gábor ügyvezető főtitkár. A Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint amíg nincs választható alternatíva – az önfoglalkoztatásról szóló szabályok legkorábban jövő évtől léphetnek életbe -, addig az újságíró-társadalom foglalkoztatásának módja törvényekbe ütközhet, holott mindenki a tiszta helyzet megteremtésében érdekelt. Indítványuknak nyomatékot adva levélben fordultak a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, a miniszterelnökhöz, a szakminiszterhez, a kancelláriaminiszterhez és a pénzügyi tárca vezetéséhez.
MSZP: meg kell akadályozni a szerkesztőségek ellehetetlenülését
A szocialista párt frakciója a képviselőcsoport kulturális és foglalkoztatási munkacsoportjának továbbította a haladékot kérő indítványt, azzal: vizsgálják meg, hogy a sajátos területen, a sajtó, illetve a szellemi munka területén miként lehet alkalmazni a jogszabályt – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Hozzátette: továbbra is egyetértenek az eredeti iránnyal, hogy a munkaadó ne tudjon “spórolni” nem valóságos foglalkoztatással.
Lendvai Ildikó szerint azt kell megvizsgálni, miként lehet megakadályozni egyes szerkesztőségek, szellemi műhelyek ellehetetlenülését. Úgy tudjuk: két irányt vizsgálnak. Egyik a munkaügyi ellenőrök eljárásának “árnyaltabbá tétele”, a másik annak lehetősége, hogy vállalkozónak minősüljön az, aki egyidejűleg több megrendelőnek teljesít.
