Honlapra fel!

A kiírás szerint a minisztérium a weboldal árának 40 százalékáig, de maximum 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Hátrányos helyzetű megyékben – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Somogy – a támogatás az oldal költségeinek 50 százalékára, de legfeljebb 375 ezer forintra terjed ki. A tárca összesen 400 millió forintot szánt a vállalkozások internetes megjelenésének erősítésére, a pályázatokat március elejétől egészen szeptember végéig lehet benyújtani. Információink szerint május közepéig körülbelül 70–80 cég adta le pályázati csomagját, ez csupán 20 millió forint körüli kifizetést jelent. Pénz tehát akad még bőven, egyelőre nem kell attól tartani, hogy valakinek túljelentkezés miatt utasítják vissza támogatási igényét.

Ugrásra kész szolgáltatók

Míg a mikro- és kisvállalkozásokat csak mérsékelten hozta lázba a pályázat, annál nagyobb fantáziát látnak benne az alkalmazásfejlesztők, „webgyárosok”. Mivel a pályázó maga dönthet, hogy mely szolgáltatóval kíván együttműködni, a cégek igyekeznek csábító ajánlatokkal felhívni magukra a figyelmet. A mérlegelésnél az árat szem előtt tartó vállalkozások számára igencsak vonzó ajánlattal rukkolt elő például az econet.hu. A cég a maximális támogatáshoz szükséges önrésszel megegyező összegért két évre előre megvásárolná az internetes oldal összes reklám- és hirdetési felületének felhasználási jogát.

Az econet.hu feltehetően nem jövőbeli hirdetési bevételekből szeretné befektetésének megtérülését látni, sokkal inkább saját szolgáltatásainak reklámozása révén a kis- és középvállalkozások körében növekvő ismertség és szélesedő ügyfélkör miatt lát fantáziát a konstrukcióban. Az önrész elengedéséért cserébe viszont „tömegárut” kaphatnak a vállalkozások a webgyártól: az econet.hu honlapján megtekinthető négy egyszerűbb, kéthasábos struktúra közül választhatnak a cégek, csupán a színek, a betűtípus és a logó terén van lehetőség az egyedi elképzelések megvalósítására.

Az econet.hu-val ellentétben az Elender Üzleti Kommunikáció ajánlatában az egyedi arculatra helyezi a hangsúlyt. A nagyvállalati referenciákkal rendelkező Elender 750 ezer forintos egyszeri díjért vállalja, a nyitóoldal és a legfeljebb ötven aloldal megtervezését, harmonikus összeállítását. A struktúra hasonló a konkurenciáéhoz: praktikus alapmodulokkal érik el a honlap áttekinthetőségét, könnyen kezelhetőségét, valamint a jövőre nézve egyszerű frissíthetőségét.

Hála az egyszerű honlapszerkesztő programoknak, egy weboldal sajátkezű létrehozása ma már nem szükségszerűen okoz csalódást. Sőt, az sem kell hozzá, hogy a weboldalra vágyó vállalkozó tisztában legyen a különleges programozási praktikákkal, vagy értse a szakzsargont. Az Axelero honlapcentrumában például a némi tervezési készséggel megáldottak az Internet Építőmester szolgáltatás segítségével, szakember bevonása nélkül is készíthetnek honlapot. Az Axelero egyébként három honlapcsomagot is ajánl, amelyek elsősorban az oldal fenntartásához biztosított webtárhely számában különböznek. A három csomag azonban nem csupán tárhelyet jelent, virtuális levelező- és webkiszolgáló funkciókat (mailcímek kiosztása, levelezőlisták létrehozása, jelszóval védett weboldalak, webprogramozás, látogatási statisztikák stb) is biztosít. A legolcsóbb csomag éves díja 69 ezer, a legdrágábbé 159 ezer forint.

A weboldal hozama

A borítékokat gyártó budapesti Frama Papírfeldolgozó Rt. már két-három éve rendelkezik egy egyszerű, logikus felépítésű, informatív honlappal (http://www.frama.hu). Káldy József, a cég vezérigazgatója, arra a kérdésünkre, hogy volt-e a honlapnak pozitív hatása, érzékelték-e ismertségük növekedését, úgy vélekedett, hogy számottevő hozadéka nem volt a honlapnak, amit ő azzal indokol, hogy az ügyfélkörük, partnereik nem használják aktívan a világhálót.

Tény, hogy itthon egyelőre szűk az a réteg, aki vagy szakmai, vagy hétköznapi ügyes-bajos dolgaihoz a szükséges információ megszerzéséhez először az internethez fordul, és mondjuk nem az Aranyoldalakat üti fel. Kicsi ez a réteg, ám fokozatosan növekszik. Így az információ begyűjtésben egyre fontosabb szerepe lesz internetnek, érdemes arra figyelni, hogy a kereső programok találati listáján előkelő helyen szerepeljen a cég. Apró trükkökkel mi magunk is javíthatjuk pozíciónkat: fontos például, hogy a forráskódban – amely alapján részben szortíroznak a keresők – megadott kulcsszavak ne legyenek túl általánosak. Például a „bútor” helyett érdemes inkább a „biobútor” vagy „fenyő bútorok” vagy „kovácsolt vas bútorok” kifejezéseket beírni, amennyiben ez megfelel tevékenységünknek.

A keresők azonban csak részben a forráskód kulcsszavai alapján válogatnak: azért, hogy elkerüljék, hogy egy honlap akkor is megjelenjen a találati listában, ha köze sincs az adott témához, a keresőmotorok már azt is figyelik, hogy a forráskód kulcsszavai szerepelnek-e a weboldalon. Lényeges továbbá, hogy hány link mutat az adott oldalra, feltételezve, hogy a gyakran hivatkozott weblapok meghatározóbbak, és ezért előkelőbb hely illeti őket. Emiatt célszerű megkérnünk partnereinket, hogy helyezzenek el webszájtjukon a mi honlapunkra mutató linkeket. Érdemes a honlapokat manuálisan is regisztrálni a keresőkben (ezt általában az ADD URL menüpontnál tehetjük meg), és 4–6 hetente tesztelni találati listánkat, illetve újra regisztrálni.

A honlap forgalmát növelhetjük azáltal is, ha a regisztráltatjuk magunkat online katalógusokban, cégadatbázisokban. A legnagyobb hazai portálok mindegyikén (Origo, Index, Korridor) található katalógus, ám a hazai web legéberebb pásztázója valószínűleg a Startlap csoport. Az allapok száma ma már meghaladja az 1400-at, a színvonalas gyűjtést pedig az biztosítja, hogy a lapokat a témában jártas lelkes, önkéntes szakemberek fejlesztik.

Ingyenes cégadatbázis található az origon és a FigyelőNeten, pénzért pedig a Napi Gazdaság Cégradar szolgáltatásán keresztül gyűjthetünk információt ügyfeleinkről, partnereinkről.
forintos amatőr szájtját komolyabb weboldalra cserélné?