Az állami támogatások csökkenésével számolni kell az uniós csatlakozást követően, de azért a tagállamok támogathatják a kis- és közepes vállalkozásaikat, mert azok nem érik el a tilalmi határokat.
Az EU versenyjogi szabályozása a támogatásokat nagyon szigorú feltételekhez köti. Az állami támogatások generális tilalmát csak néhány esetben lehet feloldani. Szigorú ellenőrzésekre is számítani kell, miután 10 évig visszamenőleg vizsgálhatja az unió illetékes bizottsága a támogatás jogosságát. Magyarország a támogatási szabályokat tekintve annyiban kedvező helyzetben van, hogy a közösségi szinthez viszonyítva az ország egész területét elmaradottnak minősítették az unióban, így a nagyberuházásokhoz 50 százalékos állami támogatás igényelhető, amit a kis- és közepes vállalkozásoknál további 15 százalékkal meg lehet emelni. Az unióban havonta vizsgálják az ország elmaradottságát, így a felzárkózással együtt rohamosan csökkenhet az állami támogatások mértéke.
A felelősség a kedvezményezettet terheli. A jogutód nélkül megszűnő társaságoknál a cég volt vezetőjét keresik meg, hogy fizesse vissza a jogtalanul kapott állami támogatást kamatostul. Az állami támogatások megítélésénél vannak automatikus és az unió illetékes bizottságának jóváhagyásától függő mentességek. Automatikus mentességet élveznek a szociális jellegű támogatások magánszemélyeknél, vagy a természeti csapások okozta károk enyhítésére folyósított pénzek. Az elmaradott térségek támogatása azonban már csak jóváhagyással lehetséges. A regionális támogatások célja lehet az új vállalatok letelepedésének ösztönzése, a már letelepedett vállalatok modernizációja, valamint a munkahelyteremtés.
Az úgynevezett érzékeny ágazatoknál is kapható állami támogatás. Ezek közé tartozik a mezőgazdaság, a halászat, az acélipar, a szénbányászat és a gépjárműgyártás. Az uniós versenypolitika lehetővé teszi azt is, hogy az állam, vagy a helyi közösségek támogassák a kisebb vállalkozások gazdasági terveit. Így például támogatást kaphatnak az olyan kis- és középvállalkozások, amelyek legfeljebb 150 főt foglalkoztatnak, és éves forgalmuk nem éri el a 150 millió eurót. Azonban a támogatás mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a 100 ezer eurót, vagy a bruttó költségek 15 százalékát.
Kevés magyarországi kis- és középvállalat kezdte meg a felkészülést az uniós csatlakozásra, pedig e cégek vezetőinek 76 százaléka szerint vállalkozása piaci helyzetét közvetlenül befolyásolja majd az uniós tagság – véli Bienerth Gusztáv, a PricewaterhouseCoopers (PwC) vezérigazgatója. Az ország az utolsó 24 órában van a csatlakozásra való felkészülésben, ettől függ ugyanis, hogy mekkora pénzt tud lehívni a számára biztosított alapokból – tette hozzá a vezérigazgató. A kutatás-fejlesztési célok, illetve a környezetvédelmi és foglalkoztatási beruházások megvalósításában pedig számíthatnak az unió különböző alapjaira.
Létezik például az unióban olyan alap, amely a munkanélküliek vállalkozásainak létrehozásához járul hozzá, minimum 7.500 euróval. Az Európai Unióban egyébként mintegy 40 ezer nagyobb céget leszámítva, csaknem 18 millió kis- és közepes vállalkozás működik. E vállalatoknak fele alkalmazottak nélkül dolgozik, s további 44 százalékuk 10 embernél kevesebbet foglalkoztat. A kisvállalkozások és a kisiparosok megsegítésére indított EU-programok fő célja, hogy kiaknázzák e vállalkozások növekedési és foglalkoztatási tartalékait. Ezeket a célokat a foglalkoztatási terhek csökkentésével, az adókörnyezet javításával, a fizetési határidők csökkentésével akarják elősegíteni a pénzügyi támogatások mellett.
