A munkaügyi tárcánál elkészült a vitaanyag az új munkavállalási forma, az önfoglalkoztatás koncepciójáról. Ez a kényszervállalkozások kiiktatását szolgálná.
Ettől azonban az önfoglalkoztató alapvetően más helyzetben lesz, mint az alkalmazottak, mert a munkavállaló a vállalkozókra vonatkozó kedvezőbb adójogszabályok szerint adózik majd, a munkaadónak azonban nőnek a terhei, mert a számlára kifizetett összeg után is meg kell fizetnie a tb-járulékot.
Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta, a német modell alapján dolgozták ki a tervezetet, amellyel megszüntetnék a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatóst. Ez a munkát vállaló számára magasabb jövedelmet, de kisebb védettséget jelent, a munkaadó pedig mentesül a bérterhek megfizetésétől.
Burány szerint a munkaadók terhei csak fokozatosan, legkevesebb három év alatt nőnek meg. Ezt azzal indokolta, hogy a hazai bérterhek irreálisan magasak, és a koncepció rövid távú bevezetése veszélyeztené a foglalkoztatottságot. A szakminiszter vizsgálandó kérdésnek tekinti, hogy szükséges-e a dolgozóknak védelmet biztosító munkajogi szabályokat alkalmazni az önfoglalkoztatás esetén. Ilyennek tartja a felmondási védelmet, a rendes szabadság biztosítását, a munkaidő kereteinek meghatározását.
Szakjogász: Nem igaz, hogy a javítóintézet a börtön egy formája
A kormány a nemzetközi gyermekjogi normákat és a hazai joghagyományt is megsérti azzal, hogy a javítóintézeteket összemossa a börtönökkel, holott a javítókban nem bűnözők, hanem traumatizált gyerekek élnek – mondta lapunknak Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja.
