A kormány 2004-től évi ötezer bérlakás átadását tervezi, az ingatlanokat azonban a korábbi gyakorlattól eltérően elsősorban nem az önkormányzatok, hanem a befektetők építenék fel. A bérleményeket lakbértámogatással tenné mindenki számára elérhetővé az állam.
A Nemzeti Lakásprogram által megfogalmazott cél, hogy évente legalább ötezer bérlakás épüljön. Magyarországon, ennek eredményeképp pedig a lakástípus aránya a jelenlegi 9 százalékról 2018-ra 15 százalékra emelkedjen – mondta Csabai Lászlóné kormánymegbízott, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének keddi konferenciáján. Ezek a célok azonban a magántőke bevonása és a lakásbérlés szociális támogatási rendszerének kialakítása nélkül nem valósulhatnak meg.
Hozzátette: az elmúlt három évben ötvenmilliárd forint állami támogatással 10 318 bérlakás építése indult meg, ám mostanáig mindössze 1 800 készült el. A vállalkozói tőke belépésétől a folyamat felgyorsulását várja a kormány.
Csabai Lászlóné utalt arra, hogy áprilisában hirdették meg az önkormányzatoknak az állami támogatású bérlakáspályázatot, melyen tízmilliárd forint osztható szét. Jelezte: a program annyiban módosult az idén, hogy a támogatás plafonja a korábbi 80 százalékról 70 százalékra csökkent.
Ötszáz forinttól bérelhetünk majd egy négyzetmétert
Jelenleg még szakmai vita folyik arról, hogy a bérlakást építő vállalkozók állami kamattámogatása mellett szükséges-e egyszeri, nagyobb összegű segítséget nyújtani számukra. A pénzügyi tárca szerint nem, inkább a lakbér-támogatási rendszert kellene megerősíteni.
A kormánymegbízott kiemelte, hogy elkészült a lakbértörvény tervezetének első változata, amely szerint az állami támogatású bérlakásoknál négyzetméterenként ezer forint, a magánbérlők esetében hatszáz forint, míg az önkormányzati bérlakásoknál négy-ötszáz forint lenne a lakbér.
Jövőre lép életbe a lakbértörvény
A lakbértörvényt várhatóan szeptemberben fogadja el az Országgyűlés, a jogszabály pedig 2004 januárjától léphet hatályba. Ennek részeként megváltoztatják a szociális támogatások rendszerét is, e szerint a jövedelmi helyzettől és a gyerekszámtól függően lakbér-kiegészítést kapnának a bérlők, melyet a helyi önkormányzatok állapítanának meg.
Az MFB is megjelenik a bérlakáspiacon
Csabai Lászlóné úgy gondolja, a magántőke mellett a bankszféra is megjelenhet a bérlakásépítésben. Erre jó példa, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. céget alapított Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Rt. néven. A társaság évi 16-17 milliárd forintos hitel kihelyezésével, illetve lakásberuházó cégekben kisebbségi résztulajdon vásárlásával évente mintegy 2 300 bérlakás építését segítheti elő.
Az új MFB leányvállalat emellett az önkormányzatokkal és építési vállalkozókkal közös tőketársaságokat, regionális lakásalapokat és bérlakás-építési mintaprojekteket kíván elindítani a közeljövőben.
„Tojt a fejünkre, egyből láttuk, hogy ez kampec” – így hasadt szét Baranyi Krisztina és az ellenzék szövetsége Ferencvárosban
Szinte az összes jelenlegi ellenzéki képviselő Baranyi Krisztina polgármester ellenében indul a IX. kerületi önkormányzati választáson, és megnyerték maguknak a Ferencvárost húsz évig irányító Gegesy Ferencet is. Miért döntöttek így, és mivel vádolják egymást a főszereplők? Utánajártunk.
