Az őszi gabonavetés jelentős része kárt szenved a február vége óta tartó aszály miatt – a múlt heti csapadék csak az „életmentésre” volt elég.
Az őszi búza 83 százaléka károsodott – mondta Székely Bertalan, a földművelésügyi minisztérium főosztályvezetője. A legnagyobb a baj az Alföldön, a Kisalföldön és az északkeleti térségekben. A múlt héten, szeszélyes eloszlásban harminc milliméter csapadék esett, ám azt alig hasznosíthatták a növények: a nedvességet a frontokkal érkező szél részben elvitte, részben a növények párologtatták el.
Az őszi gabonák nagy területein kezdődött el a kényszerérés. A növény lényegesen korábban hoz kalászt, s emiatt akár millió tonnás terméskieséssel is számolni kell. Az őszi vetésű kalászos növények a természetes érési „menetrendhez” képest egy hónappal előbbre járnak. A tavaszi vetésű növények közül viszonylag jobb képet mutat a kukorica, a napraforgó és – ha sikerült öntözni – a cukorrépa, ám ha a következő hetekben nem jön jelentősebb esőzés, ezeken a területeken is rendkívül súlyos helyzet alakulhat ki.
Előzetes adatok szerint az összességében 1,23 millió hektáros őszibúza-vetésterület túlnyomó része károsodott eltérő, 10-50 százalékos mértékben a kemény tél és az azt követő száraz időjárás következtében – mondta Hinora Ferenc, a szaktárca földművelésügyi hivatalok főosztályának vezetője. Hasonló mértékű lesz a kiesés az őszi káposztarepce esetében is, ahol a kemény fagyok a vetésterület 45-50 százalékán teljesen kipusztították a növényeket.
