Üzleti tippek

4 uniós pénzforrás

admin

2003. 04. 24. 00:00

Vétek lenne várni az uniós csatlakozással járó támogatásokra, hiszen a vállalkozásoknak jelenleg is reális esélye van nagy összegű EU-s pénzek elnyerésére. Írásunkban a Geonardo Kft. munkatársai az európai uniós pályázatok rendszeréből kiemelik a Közösségi Programokat és a hozzájuk kapcsolódó pályázati lehetőségeket, ugyanis ezek a kis- és középvállalkozások számára is elérhető közelségbe kerültek.

Magyarország az Európai Unióval 1994-ben írta alá a Társulási Megállapodást az Európai Unióval, és ezzel hazánk „társult ország” státuszt nyert. Ennek eredményeképpen fokozatosan egyre több európai uniós támogatási forrás nyílt meg a hazai kedvezményezettek előtt, segítve ezzel a hazai szereplőket az Európai Unióhoz való felzárkózásban. Az európai uniós támogatások két csatornán keresztül jutnak el a magyar kedvezményezettekhez, egyrészt az Előcsatlakozási Alapok révén, mint közvetlen támogatás Magyarország számára; másrészt pedig a Közösségi Programokon keresztül, amelyekben a tagállamokéval azonos elbírálási feltételek mellett juthatnak magyar pályázók támogatáshoz, a brüsszeli intézményrendszeren keresztül. A Közösségi Programok pályázatain történő részvétel biztosítása hazánknak több tízmilliárd forintjába kerül évente, amelyet tagdíj formájában kell befizetni. A programokon nincsenek nemzeti kvóták, a befizetett összeg sokszorosát nyerhetjük vissza, de az is előfordulhat, hogy csak egy részét sikerül pályázatok útján visszaszerezni.

A Közösségi Programok az Európai Unió stratégiai politikáit támogató és az európai együttműködést megvalósítani szándékozó támogatási programok, amelyek igen széles skálán mozognak, kezdve az oktatás-képzéstől, a kutatás-fejlesztésen át, egészen a környezetvédelemig. Minden program egy meghatározott időtartamra szól, az adott időszakra meghatározott költségvetéssel, európai szinten. Az egyes programokban elkülönített támogatásokra a kedvezményezettek általában nyílt pályázati felhívások útján pályázhatnak (esetenként közbeszerzés útján) és pályázataikat az adott program célkitűzései alapján objektív szakmai kritériumok szerint bírálják el. A pályázás feltételrendszere jól átlátható és könnyen kezelhető, a formai követelmények minden esetben egyszerűbbek, mint a hazai pályázati rendszerben megszokottak.
A Közösségi Programok fokozatosan nyíltak meg a magyar pályázók előtt, és mára már 10 fölé emelkedett azon programoknak a száma, amelyekben magyarországi gazdasági szereplők is részt vehetnek. A nyitott programok közül több is érdeklődésre tarthat számot a kis- és középvállalkozások részéről. Magyarországi vállalkozások közvetlenül Brüsszelbe nyújthatnak be pályázatokat a következő szakterületeken: informatika, internetes tartalomszolgáltatás, környezetvédelem, energetika, kultúra, oktatás és szakképzés valamint a legkülönbözőbb kutatás-fejlesztési területek, pl. biotechnológia, anyagtudományok, élelmiszeripar, vagy akár repüléstechnika. A pályázatok beadásához nem szükséges a magyarországi hatóságokkal, illetve szaktárcákkal egyeztetni. Amennyiben a pályázat a megadott határidőre Brüsszelbe ér és elfogadják, a nyertes pályázó az Európai Unióval köt szerződést, és a pénzügyi támogatást is közvetlenül Brüsszelből kapja.

A sikeres pályázat titka:

• Alapos tájékozódás:
a program céljairól
a pályázás alapfeltételeiről
az adott szakterületre vonatkozó európai célkitűzésekről 
•  Nemzetközi együttműködés kialakítása 
•  Gondoskodni a társafinanszírozásról

Az európai uniós pályázatokon történő részvétel első és legfontosabb lépése a kezdeti tájékozódás a nyitott programokról, beadási határidőkről, illetve a pályázás feltételeiről. Mivel az egyes programokkal kapcsolatos tájékoztatás több minisztérium illetékességi körébe tartozik, ezért nehéz egy helyről valamennyi szükséges információt begyűjteni. A legjobb kiindulási pont az EUOLDAL (www.euoldal.hu), amely magyar nyelven nyújt valóban hathatós segítséget az európai uniós pályázatokon történő részvétellel kapcsolatban. Ezekben a programokban a hazai pályázók az interneten közzétett pályázati felhívások alapján pályázhatnak, a tagállambeli pályázókkal azonos feltételek mellett. A pályázónak az első lépéseket minden esetben az interneten célszerű megtennie, ugyanis itt találhatóak meg az alapvető információk, amelyek szükségesek a pályázat elkészítéséhez: az alapdokumentum a pályázati kiírás, amelyhez kitöltési útmutató, munkaprogram kapcsolódik. Ezen alapvető dokumentumok határozzák meg a pályázati feltételeket és a pályázat célkitűzéseit. Az EUOLDAL-ról (www.euoldal.hu) valamennyi nyitott uniós program pályázati anyagaihoz eljuthatunk és az oldalon keresztül a kezdeti lépésekhez magyar nyelvű segítséget is kaphatunk.
Vannak bizonyos feltételek, amelyeket a pályázóknak szem előtt kell tartaniuk, amikor EU-s forrásokra pályáznak.

Érdemes belevágni, mert ezek a pályázatok jól átlátható és objektív rendszert alkotnak, amelyben megalapozott szakmai felkészültség mellett nagyon jó eséllyel lehet jelentős támogatási összegekhez jutni. A sikeres pályázat elengedhetetlen feltétele, hogy pontosan tájékozódjunk egyrészt a pályázás alapfeltételeiről, a program célkitűzéseiről, valamint az adott szakterületre vonatkozó európai szakpolitikákról és célkitűzésekről. Ezek elemeit minden esetben be kell építeni a pályázatokba, ahhoz, hogy az értékelők szemében kedvező elbírálásra találjon. A formai, szakmai követelmények mellett ezeknél az EU-s pályázatoknál alapvető szempont a nemzetközi együttműködés kialakítása. Tehát a legtöbb esetben egy, de inkább több külföldi partnerrel kell a pályázóknak konzorciumot alakítania a pályázathoz, majd ezzel a konzorciummal kell együttműködnie a projekt végrehajtása során. Lényeges eleme a Közösségi Programok alá beadott pályázatoknak, hogy általában valamilyen mértékű társfinanszírozási kötelezettséget írnak elő, így a pályázóknak a beadás előtt gondolniuk kell arra, hogy milyen formában tudják a szükséges önrészt a pályázathoz biztosítani.

1. Kutatásra, fejlesztésre

• A kis- és középvállalkozások számára sokszor komoly problémát jelent az, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő forrás a fejlesztéshez és újításhoz, így akadályba ütközik tevékenységük, termékeik versenyképesebbé tétele. Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja nagyon jó lehetőségeket kínál a magyar kis- és középvállalkozások részére is, hogy részt vegyenek az európai szintű kutatás-fejlesztési tevékenységekben és felhasználják az ott elért eredményeket. A 6. keretprogram az Európai Unió kutatás-fejlesztési politikáját támogató stratégiai program. A keretprogram a 2002–2006-os időszakra szól, és erre a periódusra közel 18 milliárd euró támogatást tesz elérhetővé az európai és a programhoz csatlakozott társult országok, többek között Magyarország pályázói számára. A program a tudomány szinte minden területét felöleli, és célja egy Egységes Európai Kutatási térség létrehozása, valamint az európai kutatásfejlesztési tevékenységek integrálása és egységbe foglalása nagy volumenű, nemzetközi partnerségen alapuló projektek segítségével.

2. Környezetvédelemre

• Szintén jó lehetőségeket jelent a LIFE III program, amely a természetvédelem mellett innovatív jellegű környezetvédelmi megoldások megvalósításához nyújt támogatást. Itt az innovatív ötletekkel rendelkező kis- és középvállalkozások teret kaphatnak arra, hogy elképzeléseiket európai vagy magyar partnerekkel együttműködve valósítsák meg.

3. Hatékony energiafelhasználásra

• Az energiagazdálkodással és a hatékony energiafelhasználásával foglalkozó két EU-s program: a Save és az Altener is hasznos lehet a kis- és középvállalkozások számára. Ezek egyrészt tanulmányok, szemináriumok és egyéb hasonló jellegű tevékenységeket támogatnak a megjelölt területeken, másrészt lehetővé teszik alternatív energiaforrások, illetve alternatív energiafelhasználási rendszerek kifejlesztését.

4. Tartalomfejlesztésre

• Érdemes megemlíteni az e-Content elnevezésű programot, amely kifejezetten piaci cégek számára kínál támogatási lehetőséget, a digitális tartalomfejlesztés területén. A program célja a közszféra információinak, adatainak hozzáférhetőségének javítása, valamint a nyelvi sokszínűség megőrzése az interneten.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. szeptember 21.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója (az autóban) a Mercedes-Benz gyár összeszerelő üzemében Kecskeméten 2017. szeptember 21-én. Ezen a napon letették az autógyár közvetlen szomszédságában felépülő új képzési központ alapkövét.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.