A szocialisták különösen az átlagos vagy annál alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára ígértek jelentôs adócsökkentést. Az egyszerűsített vállalkozási adó, átalányadózás kiterjesztése, tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, általános adóellenôrzés eltörlése – a vállalkozói „füleknek” igencsak jól csengô ígéretek ezek, amelyeket az MSZP kormányra kerülése esetén ígért a kisebb vállalkozásoknak. Nem kétséges, hogy az ígéretek teljesítése lényegesen leegyszerűsítené és megkönnyítené ezen adózói kör „életét”. Némi pesszimizmusra adhat okot viszont, hogy a rendszerváltás óta egyetlen olyan párt sem akadt, amelyik az adórendszerben tett választási ígéreteit utóbb kormányra kerülését követôen maradéktalanul betartotta volna. Az viszont az optimizmust növelheti, hogy egyetlen kormányváltáskor sem volt még a gazdaság ilyen kedvezô állapotban.
Munkahelyteremtés
Az MSZP négy év alatt 300–400 ezer új munkahelyet kíván teremteni. Ezt a közterhek mérséklésével, a munkaidô csökkentésével, a részmunkaidôs foglalkoztatás, a bedolgozói és távmunka ösztönzésével érnék el. A kormányalakító párt feltételezései szerint az új munkahelyek elsôsorban a feldolgozóiparban, és a szolgáltatóiparban jönnének létre. Ugyanakkor valószínűleg folytatódik az agráriumban dolgozók eláramlása. A vidék- és falufejlesztési programok egyik fô célja éppen ezért a szolgáltatások, így különösen a turizmus területén új munkahelyek létrehozása lenne.
Egyszerűbb adózás
A koalícióra készülô két párt adórendszert illetô választási ígéretei ugyan nem voltak teljesen azonosak, ám kardinális különbség nem volt közöttük: abban egyetértettek, hogy az szja-rendszerben szükség van adócsökkentésre, a kivitelezés módjáról voltak csak eltérô nézeteik, mint ahogy mindkét párt ígéretet tett arra is, hogy egyszerűsíti és megkönnyíti a kis- és középvállalkozások számára az adózást. A kisebb vállalkozásoknak évek óta „szívfájdalma”, hogy több mint 30 féle jogcímen kell fizetniük az államkasszának. Éppen ezért régóta szorgalmazzák, hogy legyen vége ennek az igencsak átláthatatlan és a kisvállalkozók számára követhetetlen állapotnak, s helyette egy jogcímen kelljen közteher-fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Az MSZP választási programja végre „magáévá tette” a kisebb vállalkozások óhaját, hiszen azt tartalmazza:
„ A vállalkozások 30–40 jogcímen fizetett közterheit megszüntetjük, s az egy hónapon belül különbözô idôpontokban esedékes fizetési kötelezettséget egyetlen napra és egy számlaszámra redukáljuk.” Most viszont úgy tűnik, hogy nem lesz benne az egységes vállalkozási adóban (eva) minden fizetési kötelezettség, hanem csak a társasági adó, az áfa és az szja osztalékadó ága, s vizsgálják, hogy esetleg a cégautó adót is belevegyék-e. Az elképzelések szerint a bruttó 10 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások adózhatnának az eva szabályai szerint. Az adó mértéke az árbevétel 15 százaléka lenne. S hogy az új adó ténylegesen megkönnyíti-e a vállalkozók életét, az majd a részletek ismeretében derül ki. Mindenesetre 2000-ben több mint 500 ezer vállalkozás vallott 10 millió forint alatti árbevételt, tehát igen sok vállalkozónak okozhat kellemes meglepetést az új adóval a kormány.
Adómentes minimálbér
Az MSZP fontos ígérete volt, hogy a minimálbért adómentessé teszik, mégpedig az adójóváírás emelésével. Vagy is ez azt jelenti, hogy az egyéni és társas vállalkozók számára nem, hanem csak a munkavállalók számára lesz adómentes a minimálbér. Az adójóváírás ugyanis csak a munkavállalóknak fizetett bér után vehetô igénybe. A minimálbér egyébként ma is adómentes azoknál a személyeknél, ahol legalább két eltartott után jár a gyermekkedvezmény. A minimálbér adómentessé tétele érezhetô tehercsökkenést – havi 6000 forintot – azoknak a munkavállalóknak jelent, akiknek nincs gyermekük, akiknek egy gyermekük van, azoknál pedig havi 3000 forint adómegtakarítással jár ez az intézkedés. A legnagyobb fejtörést a szakértôknek az évközi – október elsejétôl történô – bevezetés kidolgozása okozza, ráadásul, ez az intézkedés nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottakat érinti, hanem elvileg az összes olyan munkavállalót, akinek adójóváírás jár.
Kevesebb szja
A szocialista párt azt is megígérte a választóknak, hogy 2003-tól erôteljesen csökkenti a személyi jövedelemadó terheit. A jelenlegi 3 adósávot nem akarják csökkenteni, hanem inkább az adókulcsok mérséklését helyezték kilátásba. Terveik szerint a minimálbérig 13 százalék lenne az adókulcs, a középsô adókulcsot pedig 30 százalékról 25 százalékra mérsékelnék. A legmagasabb adókulcs 40 százalék maradna, de csak 2 millió forint fölötti éves jövedelemnél alkalmaznák, sôt a késôbbi években csak az átlagjövedelem kétszerese fölött lenne érvényes. Ettôl némileg eltér a szabad demokraták által beígért adótábla, akik két adósávban gondolkodnak: 18 százalék lenne az alsó adókulcs, a felsô pedig 36 százalék, de csak a 2,4 millió forintos éves jövedelem fölött kellene fizetni. Ez ugyanakkor bizonyos adókedvezmények megnyirbálását is jelentené.
MSZP
• Eltörlik az árfolyamnyereség-adót
• Adómentessé teszik a minimálbért
• Az adójóváírást 3000 forintról 5000 forintra emelik, s csak 1,9 millió forint éves jövedelem fölött szűnik meg teljesen
• Átalakítják az adótáblát: az adókulcsokat 13, 25 illetve 40 százalékra mérséklik
• Megszüntetik az APEH nyomozati jogkörét
• Bevezetik az adóügyi ombudsman intézményét
SzDSZ
• 2006-ra egységes lineáris kulccsal adóztatott jövedelmek: elôször 18 százalékra csökkentik az alsó adókulcsot, s 2,4 millió forint fölött pedig 36 százalékos adókulcsot vezetnek be
• Az egységes adókulcs bevezetése együtt jár az egyes adókedvezmények megszüntetésével
• Az áfa-rendszerben 2005. január elsejétôl kívánnak áttérni az egy- kulcsos – 18–22 százalékos – forgalmi adóra
• A helyi adóbevételek arányát növelik
• Átláthatóbb és egyszerűbb járulékrendszert ígértek
